Matolcsy "gyomrost" adott Orbánnak – Szerinte nagyon kellene az EU pénze

Nem változtatott a 13 százalékos alapkamaton a jegybank döntéshozó testülete júniusi rendes kamatdöntő ülésén, míg az év második felére meredeken csökkenő, de a korábbinál tartósabban magasabb inflációt prognosztizált – számolt be róla a HVG.

Kép: Orbán Viktor miniszterelnök sajtótájékoztatót tart Matolcsy Györggyel, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnökével. MTI/Koszticsák Szilárd

Az MNB folyamatosan értékeli a nemzetközi pénzpiaci folyamatok hazai kockázati környezetre gyakorolt hatásait, a beérkező makrogazdasági adatokat, illetve az inflációs kilátások alakulását. A javuló kockázati megítélés fennmaradása esetén a jegybank folytatja az egynapos tenderek kamatkondícióinak további fokozatos közelítését az alapkamathoz

– áll a tanács közleményében. Ennek megfelelően a testület a kötelező tartalék választható részére fizetett kamatot 100 bázisponttal, 17 százalékról 16 százalékra, valamint a kamatfolyosó felső szélét jelentő egynapos fedezett hiteleszköz kamatát szintén 100 bázisponttal 18,5 százalékra csökkentette.

Az MNB megítélése szerint mind a monetáris politika, mind a fegyelmezett költségvetési és szabályozási politika az infláció csökkenése felé mutat. Ezért év végére érezhetően 10 százalék alatt lesz a mutató.

Mint fogalmazott:

nem cipőkanállal megyünk egy számjegyű terepre, érdemben elmarad majd a ráta a 10 százalékponttól.

Változtak azonban a jövőbe néző inflációs kilátások. A legújabb inflációs jelentés a márciusi 15-19,5 százalékos éves átlaghoz képest egy szűkebb sávot határoz meg, aminek viszont az alja immár 16,5, a teteje 18,5 százalék.

Virág szerint a csökkenő inflációval az azt leginkább megszenvedő ágazatok is magukra találhatnak. Ezzel együtt a jegybank várakozása szerint a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) az idei második negyedévben a GDP-növekedésről az elsőhöz hasonlóan negatív számot közöl majd.

Éves szinten a jegybank márciushoz hasonlóan változatlanul 0-1,5 százalék közötti növekedést vár. Ez egy meglehetősen széles, ezermilliárdos tétel ide vagy oda.

Ilyen közegben a jegybank továbbra is óvatosan fog cselekedni, a nemzetközi piacok, vagy az energiaellátással kapcsolatos gyorsan változó feltételek ezt teszik indokolttá.

- mondta a lapnak.

Épp ezért belátható időn belül nem várható a 13 százalékos alapkamat csökkenése, erre a feltételek jelentős és tartós javulása esetén van csak lehetőség, bármikor is legyen az.

Matolcsy a Magyar Nemzetben írt publikációjában bírálta az Európai Unióból érkező források hazai felhasználását, és ha ezeket a pénzeket hatékonyabban használják fel, akkor abból költségvetési többletbevétel származott volna. Az uniós támogatásoknak tehát kulcsszerepük van a hazai költségvetés egyensúlyában.

Matolcsy György számokkal is alátámasztotta:

2014 és 2021 között évente átlagosan közel 5 milliárd euró érkezett (agrártámogatásokkal együtt) Magyarországra, amelynek éves befizetése az EU-ba évente átlagosan 1,1 milliárd euró volt ebben az időszakban.

Úgy véli tehát, hogy az uniós források helyes felhasználása kézzelfogható mértékben járul hozzá a gazdasági felzárkózáshoz, a gyorsabb gazdasági növekedés pedig emeli a költségvetés bevételeit.

A gazdasági kormányzat a jegybanki előrejelzési sáv felső értékével, 1,5 százalékos növekedéssel számol 2023-ra, ez meghaladja az elemzői várakozásokat, amelyek túlnyomó részt egy pozitív nullás bővülést projektálnak az idei évre. A kormány 15 százalékos inflációt vár 2023-ra, ezt az MNB új számítása már érzékelhetően meghaladja.

Virág szerint ezzel együtt összességében pozitívan alakulnak a főbb makrogazdasági folyamatok, a dezinfláció mellett a folyó fizetési mérleg is javul az országnak, az év végére várt inflációs ráta pedig várhatóan belesimul a régiós átlagba. Az MNB megítélése szerint a mostani politikájával biztosítani tudja a magyar eszközökbe vetett befektetői bizalmat.