A jogszabályban túl tágan határozták meg az erőszak és a hozzátartozók körének fogalmát is.
Forrás:
Index
RSS tartalom,
A cikket automatikus RSS rendszer küldte be, amely egy híroldal összes cikkét posztolja a Propeller.hu oldalára. A más híroldalak által feltöltött tartalmak nem feltétlenül tükrözik a szerkesztőség álláspontját, ezek valóságtartalmát nem áll módunkban ellenőrizni.
Tudom hulye pelda, de mint latjuk mi emberek es foleg a politikusok neha felul uberlik az emberi fantaziat.
Pl: biroi hatarozat miatt 50m es tavolsagi vegzest adnak egy falusinak egy romaval szemben( vagy forditva) Latom a kepet magam elott a roma megy az ingatlanod fele es te csendesen farolsz ki a hatso kertkapun :-) meglegyen a torvenyes 50m es a kerted vegebol figyeled, hogy lopjak szet a hazad. Nem mehetsz oda, mert tavolsagi vegzesed van.
Az eredeti törvény alapján - elvileg - az erőszakosságra és tettlegességre való hivatkozással adott esetben akkor is el lehet távolíteni valamely családtagot a lakásból, ha az egyébként egyáltalán nem tett semmit. Vagyis vissza lehet(ett) élni a törvénnyel.
Ha egy családban az asszony erre való hivatkozással, hamisan megvádolta a férjét, a hatóság segítségével kitehette ezen törvény alapján - legalábbis ideiglenesen - a házastársát a lakásból. Akkor is, ha a férj semmit sem tett.
Éppen ezért jogot kellett biztosítani az erőszakkal megvádolt házastás számára is, hogy - adott esetben - ne lehessen alaptalan váddal kitenni a lakásából.
Ennek a törvénynek épp az volt a legnagyobb problémája, hogy túlságosan egyoldalú volt. Adott esetben a vádlónak minden bizonyítás nélkül is lehettek többletjogai, míg a megvádolt házastásnak nem volt joga védekezni az intézkedés előtt.
Rendkívül figyelemreméltó azonban, hogy a döntés sem egységes volt az alkotmánybíróság körében, két alkotmánybírának eltérő, más véleménye volt a kérdésről.
Tehát az alkotmánybírák sem értettek egyet egymással.