Mondjam vagy mutassam?

Semmi nem tudja az öncélú, populista viták sorozatából kizökkenteni a magyar politikusokat.

Amikor a Fidesz programot ad, az MSZP ócsárol. A sajtó meg asszisztál. Lásd a nyugdíj vita mostani menetét.

A Fidesz végre valamire azt mondta, gondolkodunk a megoldásán. A nyugdíjrendszerhez kapcsolódó különböző változatokról ismerte el, hogy megfontolja azokat.

A legnépszerűbb párt jelentős lépést tett az igazmondás terén, amikor világossá tette, hogy átalakítaná  a nyugdíjrendszert. A Figyelőben megjelent összeállítást  és a benne levő korlátozó terveket nyíltan felvállalta a Fidesz egyik vezető politikusa, Varga Mihály.

Az MSZP – némi késéssel –  egy-másfél hét múlva reagált. Azt tudták mondani, hogy bizonyos dolgozói csoportok nyugdíja közel semmit ér majd, ha a Fidesz hatalomra kerül.

Két héttel később – ezen a hétvégén – már ott tartunk, hogy az MSZP népszavazást kezdeményez egy olyan változat ellen, amelyre Varga Mihály, a Figyelőnek nyilatkozva, azt mondta: talán ezt választjuk.

A nyugdíj javaslat ennél bonyolultabb, a jelenlegi rendszerrel is vannak súlyos problémák, amelyekre a Magyar Nemzeti Bank elemzése mutatott rá, a költségvetés – egyébként bevezetése után nem sokkal – súlyos milliárdokkal pótolja ki az állami nyugdíj kassza hiányát, s egyébként is zajlik most egy kommunikációs kampány, amely a visszatérésre csábít. Szóval, rengeteg jel utal arra, hogy az 1997-es rendszerrel komoly gondok járnak együtt.

A probléma tényleg stratégiai, a megoldása évtizedes, tehát túlmutat a 2010 és 2014 közötti időszakon; stratégiai abban az értelemben is, hogy emberek millióinak az életét közvetlenül, a költségvetésen keresztül pedig közvetve határozza meg.

Lenne tehát miről beszélni, de az MSZP politikusai körülbelül abban a stílusban reagálnak, amelyben Szíjjártó Péter Fidesz szóvivő szajkózza a kormány döntéseinek soros bírálatát nap, mint nap.

A MSZP a Fidesz –programot hiányolta, hazugsággal, mellébeszéléssel vádolta a Fideszt, majd amikor  végre van miről beszélni, akkor a legegyszerűbb módon, az érzelmi hatáskeltés eszközéhez nyúlva reagál.

Kinek van tehát szüksége itt racionális vitákra?

Miért is érdeke a Fidesznek a racionális problémákra, közügyekre vonatkozó megoldásait elmondani?

A Fidesz vezetők évek óta azt állítják, hogy ebben a közegben semmi értelme lényeges és eltérő megoldási lehetőségek nyilvános megvitatásának, mert minden bedarálódik a napi adok-kapokba.

A kialakult nyugdíj vita alapján igazuk van.

Van egy azonban egy faktor, amely hozzájárul ahhoz, hogy minden így alakuljon. Ez a faktor a sajtó. Angliában, az Egyesült Államokban a komoly sajtó nagy terjedelemben, számokkal, szakértőkkel, elemzésekkel reagálna egy ilyen ügyre. Vége-hossza nem lenne a politikai szereplőktől függetlenül kialakuló nyilvános párbeszédnek, amelyben a pártok kénytelenek lennének szakértői szinten is részt venni.

A tág értelemben vett nagyközönség ott sem értené a vita minden ágát és bogát, de a demokrácia nem azt jelenti, hogy mindenki mindenbe beleszól, hanem azt, hogy a közügyek iránt érdeklődők – ha akarják – tájékozódhatnak a különféle érvekről, s az adott helyzet számtalan aspektusáról.

Nemzetbiztonsági, identitás  ügyekben a nyugati közvélemény is félrehord, lásd a Bush-kormányzat iraki és terrorista kalandját – de ehhez szükség volt egy amerikaiak számára iszonytató sokkra, a World Trade Center lerombolására.  A társadalombiztosítás, a bankkrízis, a kínaiak szerepe az államháztartás finanszírozásában, a makro pénzügyi és makro gazdasági összefüggések és megoldási lehetőségek megtárgyalásának vége –hossza nincs az amerikai sajtóban.

Itt meg néhányan ágálnak, míg a többi csak lapít.

Ez a populizmus melegágya. Nem Orbán Viktor (Gyurcsány Ferenc, ha valakinek ő a non plus ultra) cezaromániája, egyeduralkodói törekvése.

Szerintem a magyar politikai osztály populizmusa és a magyar sajtó diszfunkcionalitása között egyenes arányú az összefüggés. Na jó, nem egyenes arányú, mert nem a sajtó teremti a populizmust. De hogy nem ellenszer, az is biztos.

Jó ezt konkrét mozzanatokban megragadni, különben csak általánosságnak tűnik. Pedig nem az. Tegnap és ma történt. És történik tovább.

Kapcsolódó írások:

Aláírás a nyugdíjakért

Aláírásgyűjtés a nyugdíjasok védelmében

(Kóczián Péter újságíró, szerkesztő, rádiós- és televíziós riporter)