Déry Tibor: Óvjátok a forradalmat!

“Évek óta kétségbeesve figyeltem a magyar ifjúságot: ájultan hallgatott.

Ki volt Celia Cruz, a salsakirálynő?

A Celia Cruz többszörös Grammy-díjas legendás énekesnő, a latin zene elsőszámú dívájaként a salsa zene hírét és szeretetét terjesztette.

"Itt nyugszik Jonathan Swift"

275 éve, 1745. október 19-én hunyt el Jonathan Swift író, költő, a Gulliver utazásai című regény szerzője.

Leonard Bernstein, a mester

„Nem tudom elképzelni az életet zene nélkül” – vallotta Leonard Bernstein, a múlt század egyik legnagyobb karmestere és zenepedagógusa, a West Side Story komponistája, aki 30 éve, 1990. október 14-én halt meg.

Margaret Thatcher bárónő története

“Folyton azt kérdezték tőlem, milyen érzés nőként miniszterelnöknek lenni, amire mindig így válaszoltam: »Nem tudom.

Ottlik Géza: Nem jók a szavak

“Vannak az emberben kimondatlan várakozások.

Őslakók az Új Világban

Egyesek barbároknak tekintették őket, mások az igaz emberség megtestesítőit látták bennük: a Kolumbusz Kristóf által 1492-ben fölfedezett Új Világ őslakóiról, az indiánokról európai kortársaik szögesen ellentétes véleményeket fogalmaztak meg.

Barátok, akik Trójában váltak hőssé

Homérosz Iliásza betekintést nyújt a Trója alatt harcoló görög sereg legkiválóbb harcosainak az életébe, barátságok és szerelmek történetébe.

Lavotta János, a verbunkos zene egyik úttörője

A verbunkos zene egyik úttörőjeként ismert “bájoló hegedűs”-nek becézett Lavotta János zeneszerző 200 éve, 1820. augusztus 11-én hunyt el.

Niels Bohr a nyílt világban hitt

“Egy helyes kijelentésnek az ellentéte egy hamis állítás.

Mándy Iván: Mit akarhat egy író?

“Nem kell mellébeszélni.

Benedek Marcell: az olvasás művészet

“Kétségtelen, hogy nem lehet akármilyen lelkiállapotban akármit olvasni.” 135 éve, 1885. szeptember 22-én született Benedek Marcell Kossuth-díjas író, irodalomtörténész, műfordító.

Janis Joplin, a hippibálvány

Élj gyorsan, szeress sokat és halj meg fiatalon – ez volt Janis Joplin életének mottója.

Orczy Emma világhíres lett

“Bonyolult szerkezet az asszonyi szív – maga a tulajdonosa sem mindig igazodik el rajta.” 155 éve született a kalandos életű bárókisasszony, Orczy Emma, az első “szuperhős”, a Vörös Pimpernel kitalálója, világszerte az egyik (ha nem a) legismertebb magyar írónő.

Hevesy György, a hafnium felfedezője

Hevesy György (George de Hevesy) magyar származású kémikus, a hafnium felfedezője, az MTA külső tagja az 1943. évi kémiai Nobel-díjat Dirk Costerrel közösen “a kémiai folyamatok kutatása során az izotópok indikátorként való alkalmazásáért” kapta.

Louis Pasteur munkássága

“Hadd áruljam el a titkot, ami elvezetett a céljaimhoz: az erőm egyedül a kitartásomban rejlik.” 125 éve hunyt el Párizsban Louis Pasteur francia kémikus, bakteriológus, akinek hírneve és dicsősége halála után sem halványult el: felfedezései az orvostudomány egyik legfontosabb alakjává tették.

Bartók Béla küzdelmei

“Én részemről egész életemben minden téren, mindenkor és minden módon egy célt fogok szolgálni: a magyar nemzet és a magyar haza javát.” 75 éve, 1945. szeptember 26-án halt meg New Yorkban Bartók Béla, a múlt század legnagyobb magyar zeneszerzője, népzenekutatója, zongoraművésze és zenepedagógusa.

Bláthy Ottó Titusz, a feltaláló

160 éve, 1860. augusztus 11-én született Tatán Bláthy Ottó Titusz gépészmérnök, az elektrotechnika úttörője.

Vikár Béla, a Kalevala fordítója

Vikár Béla, a Kalevala magyarra fordítója nem csupán etnográfus és műfordító volt, hanem nyelvész, irodalmár, újságíró és költő, mégis szegényen, nélkülözve hunyt el.

Faludy György 110

110 éve, 1910. szeptember 22-én született Faludy György Kossuth-díjas költő, műfordító.

Andrea Palladio, a reneszánsz építész

440 éve, 1580. augusztus 19-én halt meg Vicenzában Andrea Palladio, eredeti nevén Andrea di Pietro Della Gondola itáliai építész, a reneszánsz legnagyobb hatású mestere.

Edgar Rice Burroughs és Tarzan öröksége

Noha Tarzan “szülőatyja”, Edgar Rice Burroughs amerikai író regényeinek sikere folyamatos, egy interjújában Burroughs meglepő őszinteséggel arról beszélt, soha nem áltatta azzal magát, hogy irodalom lenne, amit művel.

Agatha Christie: Nos, tudok írni.

“Végül megtanultam, semmit sem szabad elmondani egy készülő könyvről: meg kell írni” – vallotta Dame Agatha Christie.

70 éve oszlatták fel a szerzetesrendeket Magyarországon

70 éve, 1950. szeptember 7-én jelent meg az Elnöki Tanács törvényerejű rendelete, amely négy kivétellel feloszlatta a magyarországi szerzetesrendeket.

Tippelünk és reménykedünk

Mária Terézia császárnő és királynő 1762. március 26-án császári pátensben engedélyezte a genovai lottót, Budán 1770. szeptember 2-án rendezték meg az első lottósorsolást.

Megismernéd Szinyei Merse Pál Majálisát?

A Majális ma a Magyar Nemzeti Galéria gyűjteményének egyik legnépszerűbb alkotása, de megszületése után közel negyedszázadnak kellett eltelnie, mire a közönség és a kritika is elismerte a mű kiemelkedő jelentőségét.

Gregor József a színpadon

Általános iskolás korában a természettudomány, főleg a fizika és a kémia érdekelte.

Le Corbusier, az építészet prófétája

55 éve hunyt el Le Corbusier, akit sokan az építészet prófétájának tartanak, érdekes módon mégis ő a szakma egyik legtöbbet vitatott és leghevesebben védelmezett képviselője.

Egon Schiele az önarcképek tükrében

Egon Schiele tabudöntögető művésznek csak rövid élet adatott, bélyegezték pornográfnak, degeneráltnak, jelentéktelennek, és csak néhány évtizede fedezték fel, de az bizonyos, hogy alkotásainak hosszú utóélete lesz.

Ray Bradbury látomásai

“Az a nagyszerű az emberben, hogy soha nem veszti el a bátorságát és a kedvét; újra és újra kezdi, mert tudja, hogy fontos és érdemes újrakezdenie.” Ray Bradbury legismertebb műve a Fahrenheit 451 című regény, de életműve legalább ilyen fontos darabja a Marsbéli krónikák és A tetovált ember című elbeszéléskötet.