Pest, Buda és Óbuda egyesülése
„Nem leszünk ezentúl sem budaiak, sem pestiek, hanem leszünk ezentúl budapestiek.” Budapest Főváros Közgyűlése 1991. március 21-i döntése értelmében a főváros ünnepnapja november 17., annak emlékére, hogy 1873-ban ezen a napon egyesült Pest, Buda és Óbuda.
Világítanak az acetilénlámpák
Idén 125 évvel ezelőtt, 1897. július 24-én a világon elsőként Tatán gyulladtak ki utcai acetilénlámpák.
Le vannak sz@#va a katások - Hol itt a társadalmi szolidalitás?
Nagyon szép és példás, amikor összefog az ország egy-egy beteg ember, főleg gyerek megmentésért és dőlnek a milliók, hála minden adakozónak, de hol marad ugyanez az összefogás, amikor a tanárok, vagy most a katások léte a tét?
Gróf Zichy Jenő a Kaukázusban
Gróf Zichy Jenő családtörténeti kutatásai során élete céljául tűzte ki a magyarok eredetének, őshazájának felkutatását.
165 éves a budapesti gázvilágítás
Gróf Széchenyi István 1815-ben Londonban találkozott a világítás e csodájával, s szó szerint élete kockáztatásával csempészett ki egy gázfejlesztő berendezést.
230 éve született gróf Széchenyi István
“Sokan azt gondolják: Magyarország – volt;- én azt szeretném hinni: lesz!” 230 éve született Bécsben gróf Széchenyi István, “a legnagyobb magyar”, a reformkor kiemelkedő egyénisége.
A legmagyarabb Habsburg emlékezete
Alighanem Habsburg József Antal, a későbbi II.
Gróf Széchényi Ferenc öröksége
200 éve, 1820. december 13-án halt meg Bécsben Széchényi Ferenc gróf, a magyar nemzeti könyvtár és múzeum alapítója.
A grófi ínyenc
Úgy tartja a fáma, hogy a „legnagyobb magyar” életében nem játszottak különösebb szerepet az ínyencségek.
A magyarországi lóversenyzés ügye
Széchenyi István kezdeményezésére az angol mintára szervezett lóversenyek hazai története az 1800-as évek elejére eredeztethető.
A NER milliárdosai új reformkor helyett csak óriási veszteséget okoztak Magyarországnak
A NER-ből száműzött Simicskával és Spéderrel a Fidesz politikájának lényege, a központilag felhízlalt és irányított nemzeti nagytőke bukott el.
Az első magyar vasútvonal sikere
Míg például Petőfi lelkesen üdvözölte a fejlődést, addig az ipari forradalom ellenzői köveket raktak a vasútsínekre, de a vonat összetörte az akadályt.
A Magyar Tudományos Akadémia könyvtára
190 éve, 1826. március 17-én alapították meg a Magyar Tudományos Akadémia könyvtárát.
Betekinthetünk Széchenyi könyvtárába
A soproni városi könyvtárnak csaknem 300 kötete van, amelyek bizonyíthatóan gróf Széchenyi István tulajdonában voltak.
A Magyar Tudományos Akadémia története
Egy magyar tudományos szervezet létrehozásának gondolata már a 18. században felvetődött.
A “legnagyobb magyar” halála
155 éve halt meg gróf Széchenyi István, a “legnagyobb magyar”, a 19. században megindult reformmozgalom egyik kezdeményezője és legjelentősebb személyisége.
Vásárhelyi Pál, a vízépítő mérnök
220 éve született Vásárhelyi Pál, a reformkor legképzettebb magyar vízépítő mérnöke.
Széchenyi Hitele
185 éve, 1830. január 28-án jelent meg Széchenyi István Hitel című műve, amely a magyar reformmozgalom programjává vált.
A Lánchíd története
A Budát és Pestet összekötő híd nemcsak műszaki mestermű, hanem a közteherviselés jelképe lett, hiszen a hídpénz fizetése alól senki sem kapott mentességet.
Széchenyi István ükunokája a zalai levéltárban kutatja nemesi családja múltját
Apró gyöngybetűk sorjáznak a kis füzetek lapjain.
Vigyázó vitézek
Mese a "A legnagyobb magyar hőstettei..." c. rajzpályázathoz.
Villám lovas
Mese a "A legnagyobb magyar hőstettei..." c. rajzpályázathoz.
Ladikos Hőstett
Mese a "A legnagyobb magyar hőstettei..." c. rajzpályázathoz.
A legnagyobb magyar hőstettei...
RAJZPÁLYÁZAT ÁLTALÁNOS ISKOLÁS KOROSZTÁLYNAK
Széchenyi nyomában
A Magyar Mezőgazdasági Múzeum szinte az egész évet átfogó programsorozattal tiszteleg Széchenyi István emléke előtt.