Oktatási viszonyok és társadalmi mobilitás a 19. század első felében

A társadalmi mobilitás mindig is foglalkoztatta a társadalomtörténet iránt érdeklődőket. Gyakran olvashatjuk politikusok, tisztviselők, értelmiségiek naplóit, önéletírásait. Sokukat már a gimnáziumi tankönyvekből ismerhetjük. Jogosan merül fel a kérdés: hogyan lettek azzá, akivé? Akár katonai, akár egyházi pályára lépett személyiségeket veszünk alapul, a legtöbb esetben az derül ki, hogy a feljebb emelkedés legkézenfekvőbb módja a tanulás. Persze ha jobban megnézzük, kiderül, hogy valójában más tényezők is szerepet játszanak. Az iskolázottság nem minden esetben jelent előrejutást a társadalmi ranglétrán, pusztán lehetőség, amely mindenki számára ajtókat nyithat meg. Közös pont, mégis egyénenként eltérő. Megfelelő műveltség és iskolázottság nélkül talán nem lettek volna a magyar történelemnek olyan jelentős alakjai, akik a történelem viharában előbbre vitték az országot. Érdemes tehát az oktatás felől megközelítve vizsgálni a 19. század társadalmát. Hogyan bontakoztak ki életutak?...