Novák Katalin szerint a visegrádi együttműködés él és virul

A visegrádi együttműködés él és virul, és még hosszú jövő áll előtte – mondta a köztársasági elnök a visegrádi államfők prágai csúcstalálkozóját követő szerdai sajtótájékoztatón.

Fotó: Novák Katalin köztársasági elnök beszél a visegrádi országok (V4) államfői találkozója utáni sajtótájékoztatón a prágai elnöki palotában 2023. november 22-én. MTI/Bruzák Noémi

Novák Katalin kijelentette, majdnem 700 éve létezik a visegrádi országok közötti együttműködés, Csehországnak, Lengyelországnak, Magyarországnak és Szlovákiának pedig továbbra is szándékában áll ezt fenntartani, és tartalommal megtölteni.

A tanácskozáson kiemelt téma volt a biztonság kérdése, amellyel kapcsolatban az államfő úgy fogalmazott, a visegrádi országok négyese "biztonságos szigetet alkot Európa szívében", erre "kincsként" tekintenek, ezt szeretnék hosszú távon is megőrizni.

Kiemelten fontosnak tartják továbbá az Európai Unió és schengeni határok védelmét, a hatékony fellépést az illegális tömeges migrációval szemben, és a terrorista akciók elleni védekezést

- emelte ki Novák Katalin.

A köztársasági elnök az ukrajnai háborúval kapcsolatban közölte, egyöntetű álláspontjuk, hogy Oroszország nem nyerheti meg a háborút, Ukrajna mellett állnak, és a visegrádi országok ki-ki a maga módján igyekszik segíteni, hogy Ukrajna eredményesen védhesse meg nemzetét és országát.

Ugyanakkor felhívta a figyelmet a kárpátaljai magyar kisebbség helyzetére, ami nem képezheti alku tárgyát, és kérte kollégáit, hogy figyeljenek kiemelten oda erre a témára.

Izrael "brutális terrorista megtámadásáról" azt mondta, a V4 államfőkkel egyetértettek abban, hogy meg kell előzni a konfliktus eszkalálódását, és minimalizálni kell a civil áldozatok számát. Ismét felszólította a Hamász palesztin iszlamista szervezetet, hogy engedje szabadon a túszokat, külön kiemelve a magyar túszokat, valamint üdvözölte a lehetséges megállapodást a fegyverszünetről és túszok szabadon engedéséről.

Novák Katalin hangsúlyozta, Magyarország egyértelműen kiáll a zsidó közösség tagjainak biztonsága mellett, és ezt a jövőben is garantálja. Az államfő beszámolója szerint megvitatták azt is, hogyan lehetne gyorsítani az országok közötti közlekedést, elérni az orosz energiahordozóktól való függetlenséget, és a zöld energiára való átállást. Utóbbival kapcsolatban a résztvevők egyetértettek abban, hogy "az atomenergiát tiszta energiaforrásként kell megőrizni", és a jövőben is támaszkodniuk kell rá – számolt be róla Novák Katalin.

Európa versenyképességének megőrzésével kapcsolatban a demográfia ügyét említette, véleménye szerint ugyanis, ha nem tudnak változtatni a negatív demográfiai trendeken, akkor kicsi az esély Európa versenyképességének megtartására vagy növelésére.

Meg kell érteni, miért nem születik elég gyerek, és segíteni kell, hogy a fiatalok akkor és annyi gyereket vállalhassanak, amennyit szeretnének

- emelte ki az államfő.

Novák Katalin bejelentette, hogy javaslatot tett a visegrádi alap összegének növelésére, amely jelenleg évente tízmillió eurós forrásból gazdálkodhat.

A magyar köztársasági elnök az összeg duplájára emelését szorgalmazta, mert – megfogalmazása szerint – így nagyobb lehetőség lenne támogatni azokat a kezdeményezéseket, amelyek erősítik az országok közötti együttműködéseket, valamint több lehetőségük lenne kitekinteni a visegrádi régión kívülre, és más országokat is tudnának segíteni. Az államfő megemlítette azt is, hogy jövőre Magyarország tölti be az unió soros elnökségét, Lengyelország pedig a V4-es együttműködés elnöke lesz, reményei szerint pedig a két ország "komoly szövetségese" lehet majd egymásnak ezen időszak alatt.

Az uniós források visszatartására vonatkozó kérdésre azt mondta, "aggályosnak" tartaná, ha kiderülne, hogy az EU-s források megítélése pusztán politikai kérdés, és csak azon múlik, tetszik-e az adott ország kormánya Brüsszelnek.

Bízik benne, hogy nem igazolódik az a feltételezés, hogy kizárólag politikai természetű döntésről van szó

- fogalmazott. Kiemelte, Magyarország teljesítette azokat a feltételeket, amelyeket az Európai Bizottság meghatározott, ennek ellenére mégsem kapta meg a jogosan járó forrásokat. Véleménye szerint ez "aláássa az Európai Unióba vetett polgári bizalmat" nem csak Magyarországon, hanem számos más uniós tagállamban is.

Arra a kérdésre, hogy mekkora az orosz fenyegetés Európára nézve, röviden annyit válaszolt, "az elmúlt két év egyértelmű üzenet Oroszországnak: ne húzzon ujjat a NATO-val"!