Legalább 150 ezer diák dolgozik ma Magyarországon

Czomba Sándor államtitkár szerint a magyar munkaerőpiac minőségi problémákkal küzd, emellett 300 ezer fős munkaerő-tartalék áll rendelkezésre. A kormány célja, hogy a 15-64 év közöttiek aktivitási rátáját 85 százalékra emelje 2030-ig, ehhez pedig több intézkedést is tervez.

“Nem mennyiségi, hanem minőségi problémák vannak a magyar munkaerőpiacon” – jelentette ki Czomba Sándor foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár. Azt is hozzátette, hogy a magyar álláspiacon 300 000 ezer fős a potenciális munkaerő-tartalék – közölte a hrportal.hu.

A munkaerőpiac helyzetét azonban nem befolyásolja jelentősen a gazdaság lassulása, amely az építőiparban, a feldolgozóiparban és az adminisztratív szolgáltatásokban is érezhető. A munkanélküliségi ráta 2023 harmadik negyedévében 4,5 százalék volt, ami 0,6 százalékponttal magasabb az egy évvel korábbinál. Czomba Sándor szerint ez nem jelent trendszerű változást, és nem indokolja a foglalkoztatáspolitika áthangolását.

Illusztráció: freepik.com

A kormány célja az, hogy a 15-64 év közöttiek munkaerőpiaci aktivitási rátáját – ide a foglalkoztatottak és az aktívan állást kereső munkanélküliek tartoznak – a jelenlegi 78 százalékról 85 százalékra növelje 2030-ig. Ehhez nem a statisztika segítségével, hanem a foglalkoztatottak számának valódi növelésével kíván hozzájárulni. (2030-ig demográfiai okok miatt 300 000-rel kevesebb magyar lesz az álláspiacon, így az aktivitási ráta növekedése automatikusan nem jelentene több munkás kezet, hiszen a nevező csökken.)

A 300 ezer fős munkaerő-tartalékból 240 ezren regisztrált álláskeresők, míg 60 ezren inaktívak a munkaerőpiacon, de potenciálisan munkára foghatóak. A 300 ezer emberből körülbelül 40 ezren vannak, akik fél éven belül jó eséllyel el tudnak helyezkedni, mert megfelelő képzettséggel rendelkeznek, és az új beruházások – Kecskemét, Debrecen, Szeged – vonzáskörzetében élnek. A munkavállalók azonban nem mobilisak, nem költöznek új munkahelyért, ezért a kormány célzott és intenzív felnőttképzési projekteket indít ezekben a régiókban.

A többi munkaerő-tartalékot viszont több éves programokkal kell munkára alkalmassá tenni, mert ők még a startvonalnál sincsenek. Náluk több szakterület – foglalkoztatás, egészségügy, szociális szféra – együttműködése kell az előrelépéshez. Első állomásként nem is munkahelyre, hanem egy közbenső állomásra teszik őket, ahol megszerzik a munkavégzéshez szükséges készségeket. A munkára alkalmassá tételhez járulnak hozzá a több mint 460 milliárd forintot biztosító GINOP Plusz program forrásai is.

Az államtitkár a HR Portál kérdésére elmondta, hogy lát még tartalékot a 25 év alattiak és az 55 év felettiek foglalkoztatásában. Ugyan 150 ezer diák dolgozik, a 25 év alattiak foglalkoztatásában még mindig 10 százalékkal az EU-átlag alatt vagyunk. A dolgozó nyugdíjasok száma – adózási kedvezményeknek is köszönhetően – tíz év alatt 30 ezerről 120 000 ezerre nőtt, viszont még ez a szám is növelhető.