@KisTehen: A programot Rogán Antal kezdeményezte 2012 őszén, akinek javaslata alapján 250–300 ezer euróért juthattak magyar letelepedési engedélyhez EU-n kívüli állampolgárok.[2] A Belügyminisztérium 2015-ös közlése szerint a programban résztvevő, letelepedési engedélyhez jutó személyek legnagyobb része kínai, ezen kívül van köztük például orosz, iráni, szír, és ukrán állampolgárságú is.[6][7]
A letelepedési kötvények kibocsátását a Államadósság Kezelő Központ Zrt. végezte, de a befektetők nem közvetlenül ezen kormányzati szervtől juthattak az állampapírokhoz, hanem kizárólag az állam által kijelölt magánközvetítőkön keresztül. A közvetítők nagyrészt magyar hátterű, gyakran offshore cégek voltak.[8] A közvetítőcégek felügyeletét az Országgyűlés Gazdasági bizottsága látta el. A külföldi befektető e kötvények vásárlása révén kölcsönt nyújthatott a magyar államnak, amit középtávon komoly kamattal együtt kap vissza az államtól. Profit az ügyletben kizárólag a közvetítő cégekben keletkezik, de az igen jelentős mértékű.
@Őrnagy: nem azt nézem, hogy mit mondanak, hanem, hogy ki mondja. Már megszoktam, hogy fidesses seggnyalók a tényekkel szemben csak személyeskedni tudnak, meg pocskodniázni a másikat.
@Őrnagy: tehát még nem létezik vendégmunkás törvény, amire hivatkozva hozzák be a kenyai filippínó, vietnámi és egyébb vendégmunkásokat. Akkor ez nem illegális? Az ukránokkal csak az igazmondásra utaltam.
@Őrnagy: a vendégmunkás törvény még életbe se lépett, mert nemrég vissza vonták a benyujtását. Akkor lehet, hogy mégis illegális? Deb anyád szerint befogadtunk 2 millió ukránt is. Ők hol vannak?
tehát az rendben van, hogy orbánc kiengedi őket a börtönből, vagy vissza kíséri őket a határzár túlsó oldalára, majd kedélyesen elbúcsúznak tőlük, hogy gyertek holnap is.
Miért nem jó a fidess egyetemeknek a moszkvai, fehérorosz, türkmén egyetemek sora? Igaz lölö yahtja is a francia, olasz riviérán hajókázott, nem a türk tengeren.
madlaci66
A letelepedési kötvények kibocsátását a Államadósság Kezelő Központ Zrt. végezte, de a befektetők nem közvetlenül ezen kormányzati szervtől juthattak az állampapírokhoz, hanem kizárólag az állam által kijelölt magánközvetítőkön keresztül. A közvetítők nagyrészt magyar hátterű, gyakran offshore cégek voltak.[8] A közvetítőcégek felügyeletét az Országgyűlés Gazdasági bizottsága látta el. A külföldi befektető e kötvények vásárlása révén kölcsönt nyújthatott a magyar államnak, amit középtávon komoly kamattal együtt kap vissza az államtól. Profit az ügyletben kizárólag a közvetítő cégekben keletkezik, de az igen jelentős mértékű.