...preferáló törvényi környezettől. Amennyiben lehetővé teszi egy informális felsőház kialakulását, akkor szinte biztosan a demokratikus döntéshozatali mechanizmusok ellen dolgozik. Függetlenül attól, hogy alkalmat ad a választási csalásokra, vagy sem. Miközben egy bizonyos hatáson túl csalni sem válik érdemessé. Ugyanis elegendő annyi képviselő, amennyi a döntéshozatal demokratikus látszatához elegendő. A szavazáskor úgyis a párt-lobbi fogja meghatározni a döntést. Az ellenszegülő ugyanis repül. Zsebén érezve az esetleg korábban még megvolt gerince súlyát.
Forrás:
endresy.blogspot.hu
Feltöltő: GeoCravker
Felhasználói tartalom,
A Propeller.hu felhasználók által feltöltött tartalmakkal pörög. A felhasználók által feltöltött tartalmak nem feltétlenül tükrözik a szerkesztőség álláspontját, ezek valóságtartalmát nem áll módunkban ellenőrizni.
11 hozzászólásarrow_drop_down_circle
Fontos, hogy az állampolgárok, civil szervezetek, szakértők közvetlenül vehessenek részt az ország irányításában. A felsőházból (szenátusból) ki kell zárni a pártpolitikát, és csak a szakterületek képviselőit és a civilek delegáltjait engednék oda. A pártoknak maradna az alsóház, aminek tagjait az eddigiekhez hasonló módon választanánk meg.
A felsőház egyfajta kontrollként működjön, vizsgálja az alsóház (képviselőház) által benyújtott törvényjavaslatokat, és beleegyezése nélkül azok nem léphetnének életbe. De a felsőház is élne törvényjavaslatokkal, főleg a civil szférát érintő területeken, és ott, ahol szakértőik ezt indokoltnak tartják.
Az országot pedig szakértőkből álló kormány irányítsa, és szoruljanak ki a pártpolitikai érdekek. Szünjön meg a pártkatonák korlátlan hatalma, a politikai és gazdasági lobbik érdekeinek érvényesitése, a gazdasági korrupció lehetősége azzal, hogy az állampolgárok közvetlenül beleszólhatnak a folyamatokba.
kalozpart.org/likvid-demokracia/
- általános elégedetlenség, kilátástalan jövő,
- kiválóan szervezett, küldetéstudattal és szilárd ideológiai alappal rendelkező, megfelelő létszámú élcsapat,
- a rossz életkörülmények miatt kilátástalan helyzetbe kerülő tanult és intelligens emberek kis csoportjainak a sokasága,
- reményt adó ideológia megjelenítése,
- az elemek egymásra találása, a feladatok kiosztása.
Mint látható, az úgynevezett tömegnek a forradalmi helyzet kialakításában nincs szerepe. Soha nem is volt. A leglényegesebb elem a tanult, intelligens és aktív csoportok sokasága, mely kiegészülve a fentiekkel, különös tekintettel az élcsoportra, detonátorként képes kirobbantani a forradalmakat."
Kassai Ferenc - Jövőnk.info
A demokrácia egyik lényege az, hogy nincs szükség forradalmakra, mert népakarattal le lehet váltani az adott aktuális hatalmat. Miként lehet az, hogy a kormányokat ellenőrző szervek mandátuma átnyúlik mintegy három cikluson és a leváltásukat parlamenti kétharmadhoz kötik. Ez nem demokratikus alapelv.
A forradalmi helyzet akkor következik be, amikor az uralkodó osztályok már nem tudnak a régi módon kormányozni, az elnyomottak pedig már nem akarnak a régi módon élni.
www.kislexikon.hu/forradalmi_helyzet.html
Most mindenki arra szavaz, akitől a legtöbbet várja. Persze mivel csak ígéretek vannak, ezért semmi konkrétum nem marad a választások megnyerése utáni időkre. Főleg egy olyan orbán esetében (amilyen van nekünk) aki kijelenti, hogy mást mond és mást csinál. A likvid-demokrácia rendszerében minden döntés (minden szavazásra bocsátott témában) a miénk, szavazóké (még akkor is ha van delegáltunk) mert a szavazatunkat bármikor visszavehetjük vagy a képviselönknek -a mi nevünkben tett- szavazatát felülírhatjuk, -ha nem értünk azzal egyet- ezért már nem csak egy szük parlamenti réteg adhatja el a szavazatát, (mint most), hanem akár a társadalom egésze is. De mivel az egyén bármikor visszaveheti a delegáltnak adott szavazatát, ezért értelmetlen megvenni. A szavazatvételt meg a törvény büntetné továbbra is, vagyis a visszavett szavazatért a fizetö fél nem követelhetne semmit (nem lenne jogalapja). Vagyis értelmetlen lenne sok-sok ember szavazatába bárkinek is beruházni. Most viszont még megéri ezért vagyunk itt vagy ott ahol.
Lásd bővebben: (és valószinü, hogy érthetőbben is)
kalozpart.org/likvid-demokracia/
Ezt anno már középiskolában a fejünkbe verte az a tanítónéi, aki szerint Kádár egy jobboldali elhajló volt, és Lenin képezte a centrumot.
Egyébként igaz.
Az, hogy a denmokrácia kizárja a forradalmat, az kevésbé. Totális demokrácia ugyanis még nem igazán valósult meg a földön. A rétegdemokrácia (ahogy Athén is csak a szabad közéosztálybeli férfiak demokráciája volt) nem zárja ki az elégedetlen tömegeket.
Új hozzászólás