A rezsi olcsóbb, az étel, ital jóval drágább lesz jövőre

A rossz termés sok élelmiszert megdrágít, és a húsok közül is csak a disznónak lesz alacsonyabb az áfája. Drágább lehet a jogosítvány és a nyelvtudás megszerzése, de megúszhatjuk a készpénzfelvétel díját, és még a temetés is ingyen lesz annak, aki hajlandó ásni – olvasható az Origo cikkében.

Az infláció a rezsicsökkentés miatt alacsony, összességében négy évtizede a leglassabban emelkednek az árak, de ez nem azt jelenti, hogy egyes termékek ne drágulnának az átlagnál jobban. Az Origo összegyűjtötte, hogy mire lehet számítani a következő hónapokban, mely termékek drágulnak, melyek lesznek olcsóbbak.

A tavaszi havazás és nyár eleji hideg nem tett jót a paprika fejlődésének, ezért a szokásosnál kevesebb termett. Hasonló a helyzet a burgonyával, amely idén eleve extrém módon drágult, és a kilátások is rendkívül rosszak.

Hónapokig csatáztak az érdekelt felek, hogy csökkenjen vagy ne csökkenjen a hús áfája. Végül csütörtökön eldőlt, hogy az élő- és a félsertés általános forgalmi adója 5 százalékra csökken a jelenlegi 27 százalékról. A baromfit és a marhát továbbra is 27 százalékos adó sújtja.

Abban se lehetünk biztosak, hogy a sertés adókönnyítése után a boltban is olcsóbb lesz a hús, könnyen előfordulhat, hogy az ágazat szereplői az áfacsökkentésre támogatásként tekintenek majd.

Orbán Viktor ráadásul azt mondta péntek reggel a Kossuth Rádió péntek reggeli műsorában, hogy nem közvetlenül a vásárlókat szeretnék jobb helyzetbe hozni, hanem egyfajta munkahelyvédelmi akciótervről van szó.

"Valamelyest talán az ár is csökkenhet", de most valójában nem a fogyasztói árakat mérséklő áfacsökkentésről van szó, hanem munkahelymegvédésről – tette egyértelművé, indoklásul pedig kifejtette: nagyon megnőtt – a becsületesen gazdálkodó magyarok rovására – azok versenyelőnye, akik áfát csalnak az élő- és a félsertés előállításánál, vagy a magyarországi sertések helyett importból hozzák be az alapanyagokat.

Januártól felső korlátot szabnak a kártyás bolti vásárlások után fizetendő jutaléknak (úgynevezett interchange díj), amelyet a kártyakibocsátó bank és a kereskedő bankja közötti forgalomra vetnek ki. Ez a bankok bevételét csökkenti, de jó a boltoknak, amelyek a változásnak köszönhetően megtehetik, hogy az áraikat csökkentik, vagy lassabban emelik – de akár le is nyelhetik a többletet. A kártyás díjat egységesen 0,2 százalékban határozzák meg, hitelkártyák esetében 0,3 százalékban. A piacvezető MasterCard a Portfólió szerint átlagosan 0,6 százalékot alkalmazott díjként eddig, így a csökkentés esetükben jelentősnek számít – olvasható az Origo összefoglalójában.