Orbán: Ugyanott megy a harc, mint a hódoltságban

A török hódoltság idején éppúgy, mint most a templom és az iskola a magyarság megmaradásáért folytatott harc legfontosabb színtere a Kárpát-medencében – jelentette ki Orbán Viktor kormányfő vasárnap a felvidéki Rimaszombatban, ahol beszédet mondott a helyi református templom felújításának befejezése alkalmából tartott hálaadó istentiszteleten.

Orbán Viktor a külhoni magyarság megmaradásáért folytatott küzdelem eszközeként jelölte meg a nyelv, a hit és az identitás megőrzését.

"A felvidéki magyarság is, hitem szerint, csak akkor maradhat meg magyarnak, ha képes nyelvét, hitét és identitását megőrizve szülőföldjén élni" – mondta a miniszterelnök.

Kifejtette: a református gyülekezetek a hosszú évszázadok során megértették, hogy megmaradásukat annak köszönhetik, hogy sikerült kialakítaniuk és megőrizniük saját közösségük tereit.

"A török hódoltság korában a régi katonai végvárrendszer helyett kialakult egy új kulturális mentsvárrendszer, amelynek két meghatározó intézménye volt, a templom és az iskola" – mutatott rá Orbán Viktor. Hozzátette: a magyarság megmaradásáért folytatott harcnak a Kárpát-medencében ma is ezek a legfontosabb színterei.

A kormányfő a rimaszombati templom felújításáról szólva kiemelte a magyar közösség abbéli jelentős szerepvállalását, ami véleménye szerint a helyi közösség erejét is megmutatta.

"Ahhoz, hogy a templomaink és iskoláink megújuljanak, szükség van egy erős anyaországra is, amely képes túllátni saját határain" – hangsúlyozta. Rámutatott: Magyarország kormánya 2011 és 2013 között összesen 119 határon túli templom és egyházi épület felújítását vállalta, ezek közé tartozik az a 23 felvidéki templom és egyházi épület is, amelynek felújítását több mint 60 millió forinttal segítette az anyaország.

Az empire stílusban épült rimaszombati református templom az ünnepi istentisztelet alkalmából teljesen megtelt. A több száz hívő között a meghívott díszvendégek sorában Orbán Viktor kormányfő mellett foglalt helyet Tamás Ilonka 101 éves felvidéki magyar tanítónő, a magyar állampolgárság felvételét nyíltan felvállaló felvidéki magyarok egyike.

A magyar kormány képviseletében jelen volt Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere, Németh Zsolt külügyi államtitkár, Répás Zsuzsa nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkár, Balogh Csaba, Magyarország pozsonyi nagykövete, valamint Czimbalmosné Molnár Éva, Magyarország kassai főkonzulja is.

Az istentiszteleten a felvidéki magyarság több szervezete is képviseltette magát. Csáky Pál, a Magyar Közösség Pártjának (MKP) elnökségi tagja, volt elnöke az első sorban foglalt helyet.

Az ünnepi hálaadó istentiszteleten Fazekas László, a Szlovákiai Református Keresztyén Egyház püspöke, valamint Erdélyi Géza nyugalmazott püspök hirdetett igét.

A jövőre alapkőletételének 230. évfordulóját ünneplő rimaszombati református templomot részben önerőből, részben különböző támogatások, köztük a magyar kormány anyagi segítségével sikerült felújítani. A 13 éve kezdődött felújítás a napokban fejeződött be, annak során az 1786-ra felépült templom külső és belső részét 270 ezer euró összköltséggel sikerült teljesen rendbe hozni.