A szégyenkultúrától a katarzisig

A Petőfi Irodalmi Múzeumban rendezett Asztali beszélgetések programján a Holokauszt Emlékév apropóján György Péter esztéta és Szabó B. András teológus fejtették ki véleményüket arról, hogy beszélhetünk-e össztársadalmi emlékezéskultúráról, van-e esély akár állami, akár kisközösségi szinten kiváltani a megrendülést. Szabó B. András evangélikus lelkész szerint a 70 éves évforduló nem a kerek szám okán jelentős, hanem mert az utolsó pillanatokban vagyunk, hogy még élő áldozatokat közvetlenül kérdezhessünk. György Péter sokkal szkeptikusabb álláspontot képviselt a beszélgetés során, és az állami megemlékezésekről Musil A tulajdonságok nélküli ember című regényének „párhuzam-akciójára” asszociált, amikor is 1918-ban elhatározzák, hogy megünneplik Ferenc József trónra lépésének 70. és Vilmos német császár uralkodásának 30. évfordulóját, ám az ünnepre már mindkét monarchia megbukott. Az esztéta egyetértett Tatár György filozófussal: aki nincs megrendülve, azzal nem érdemes...