A kiállítás kronológiai ismertetéssel kezdődik, mely a lépcsőn lefelé haladva úgy vezet be minket az egyre mérgezőbb ideológiai légkörbe, hogy közben mi is lefelé haladunk. Az egyik terem magával a korszakkal foglalkozik. Láthatjuk a munkaszolgálatos feljegyzéseket, ismeretet szerezhetünk a deportálás körülményeiről, találkozhatunk egy félig összecsomagolt bőrönddel és az iskola múltjával is. Feljegyzés került a falra, melyen olvasható, hogy valaki éjszakai légószolgálat miatt nem ment be az iskolába, de személyes levelekkel is találkozhatunk. Mindezen tárgyak együtt jelzik egy ártó kor szörnyű valóságát. Egy másik teremben az épületegyüttes múltjával ismerkedhetünk meg. Egy megvetett matrac, mely mellett egy kis asztalon hanukia és imafüzet. És magány. Ez a kis terem a többek között Keken András evangélikus lelkész által a Deák téren bújtatott zsidók emlékét őrzi. A következő teremben sötétség. Csak mécsesek égnek a lépcső alján. A lépcsők fölfelé, de a sötétség felé...

Forrás: evangelikus.hu
Feltöltő: asztali
Felhasználói tartalom, A Propeller.hu felhasználók által feltöltött tartalmakkal pörög. A felhasználók által feltöltött tartalmak nem feltétlenül tükrözik a szerkesztőség álláspontját, ezek valóságtartalmát nem áll módunkban ellenőrizni.

Új hozzászólás

Hozzászólás írásához regisztráció szükséges. Regisztráljon vagy használja a belépést!


Még karakter írhatElolvastam és elfogadom a moderálási elveket.