Akik vesztesei voltak a rendszerváltásnak, aztán az azt követő évtizedeknek, azok lecsúsztak a gödör aljára. Egyre többen, egyre gyorsuló ütemben. Ma már nem csak az cigány, aki annak született. Az cigány, aki nyomorban él. Ezt tanulta, ez természetes. Most valahogy nincsen kiút, nincs kitörési pont.
Forrás:
gepnarancs.hu
Feltöltő: nocenz_Ura
Felhasználói tartalom,
A Propeller.hu felhasználók által feltöltött tartalmakkal pörög. A felhasználók által feltöltött tartalmak nem feltétlenül tükrözik a szerkesztőség álláspontját, ezek valóságtartalmát nem áll módunkban ellenőrizni.
A faluban ahol lakom is vannak "díszcigányok", 2014-ben. Kőművesként, kamionsofőrként és Ausztriában, építkezéseken dolgoznak. Gyermekeiket taníttatják és szocializálják a közösségbe. Az ő gondjuk az, és ezt hiányoltam az írásból, hogy a többi cigány, kinézi maga közül őket. Még azt sem engedik, hogy egy utcában lakjanak azokkal, akik csak azzal vannak elfoglalva, hogy a segélyekért álljanak sorba. Semmibe nézik, hogy van céljuk, van állásuk, ápoltak, rendet tartanak maguk körül. Ez bizony, sajnos az ő belső diszkriminációjuk.