Ilyen lehet az új kórházi rendszer

Az egészségügyi reform legfőbb célja a kórházadósságok újratermelődésének megszüntetése mellett az ellátások racionalizálása – derül ki a Napi.hu cikkéből.

Mint írják, Sélleiné Márki Mária OEP főigazgató a Medical Online interjújában leszögezte, az egészségügyi ellátórendszert meghatározó három pillér – a területi ellátási kötelezettség, az ehhez kapcsolódó kapacitás és az adott területen az ellátás biztosításához szükséges forrás –, ma Magyarországon nincs egyensúlyban, ezért az alapoktól indultak, és felnőtt lakossággal lineárisan arányos, a területi ellátási kötelezettséget szigorúan betartó rendszert vázoltak fel, ezzel teljesen újraosztották a jelenlegi finanszírozásokat.

Az OEP javaslata szerint a finanszírozás újraosztásánál vannak olyan szakmák, amelyeket minden megyében garantálni kell, ezeket sorolták az A és a B kategóriába. A kategóriás ellátás az általános belgyógyászat, a gasztroenterológia, az általános sebészet, a szülészet, a nőgyógyászat, a neurológia, B kategóriás például a klinikai onkológia, urológia, haematológia, szemészet, gégészet, pszichiátria, kardiológia.

Az egyik legfontosabb javaslat szerint az alapszintű, A és B kategóriás ellátásokat a lakóhely szerinti megyében kell biztosítani, mivel a betegek ezeket eddig is túlnyomórészt a saját lakóhelyük szerinti megyében vették igénybe. Elméletben lesz arra lehetőség, hogy a földrajzi adottságok miatt a lakosság, igényeinek megfelelően, kizárólag járási szinten más megyéhez tartozhasson, de ekkor a teljes ellátási palettára ezt kell választania – olvasható a lap cikkében.

A legjelentősebb és a legkritikusabb a budapesti ellátás átalakulása lesz, a jelenlegi források újraosztása akár 12 milliárd forintnyi forrás kiesését jelentheti Budapesten, míg olyan rossz egészségügyi infrastruktúrájú megyékbe érkezhet plusz forrás, ahol ezeket viszont humán erőforrás és szakmai felszerelés hiányában nem tudják beteggyógyításra konvertálni.