A Publicus Intézet a Vasárnapi Hírek megbízásából, augusztus 6 és 12 között, 1100 fő megkérdezésével készített reprezentatív közvéleménykutatásban vizsgálta, hogy mit gondolnak a magyar választók a kormányhoz közel álló háttéremberekről.
A kutatás eredménye alapján elmondható, hogy a megkérdezettek meglehetősen jól ismerik a nem választott háttérembereket is, különösen Andy Vajnát, és Simicska Lajost, akiknek a tevékenységét tízből kilenc választópolgár meg tudja ítélni. Mindazonáltal a háttéremberek nem számítanak különösen népszerűnek, sőt, mindannyian jóval az 50 pontos határ alatt teljesítettek, így inkább negatív a megítélésük. A legkedveltebb Széles Gábor, aki a 100 pontos skálán 41 pontot kapott. Viszont róla is csak a Fidesz szavazói gondolják, hogy a "tevékenysége inkább előreviszi az ország dolgait", minden más csoport róla is inkább negatívan vélekedik.
A Fidesz elmúlt több mint öt éves kormányzása alatt meglehetősen átalakul a hatalomgyakorlás szerkezete. Az elmúlt időben, a korábban tapasztaltnál nagyobb befolyáshoz és hatalomhoz jutottak olyan gazdasági-politikai szereplők, akik nem rendelkeznek választói felhatalmazással. Ezzel a lépéssel a Fidesz alternatív erőközpontokat hoz létre, amelyek működése még a szokásos kormányzati tevékenységeknél is átláthatatlanabb helyzeteket eredményez. Azonban, mivel ezen személyek és csoportok működése kötődik a kormánypárthoz, és vissza is hat annak megítélésére, fontosnak láttunk ezen jelenség kutatását – függetlenül attól, hogy talán unortodoxnak hat, lévén ezen szereplők nem választhatóak.
Az általunk vizsgáltak közül a legismertebb háttérember Andy Vajna és Simicska Lajos – őket tízből kilenc válaszadó ismeri. Ez kiemelkedően magas ismertségnek számít, ennél kevés politikus ismertebb, csak miniszterelnökök, régóta regnáló pártelnökök tartoznak ebbe a ligába. Még a miniszterek, volt miniszterek többségét is kevesebben ismerik ennél.
Kevéssé ismertnek számít Nyerges Zsolt, és Garancsi István – őket a megkérdezettek némileg kevesebb mint fele ismeri. Nyerges esetében ezt az átlagosnál is visszahúzódóbb életmódja magyarázza, Garancsi esetében pedig az, hogy még csak nem régóta van ebben a szerepben. Hasonlóan új "játékos" még Tiborcz István is, azonban őt a bulvárszereplései már most az ismertségi középliga aljára repítették.
A középmezőnyben található még, az átlagos befutott politikusok 60-70%-os ismertségével Habony Árpád, Mészáros Lőrinc, és Széles Gábor.
Koránt sem teljesítenek ilyen jól a háttéremberek a népszerűség tekintetében. Mindegyükük 50 pontnál kevesebbet kapott a válaszadóktól, így egyértelműen inkább népszerűtlennek mondhatóak.
A leginkább kedveltebb, 41 ponttal, Széles Gábor, akit a Fidesz szavazók 55 pontos támogatása emelt ilyen magasságokba. Ez az egyetlen pozitív tartományban található eredmény a teljes kutatásban. Ezt valószínűleg a Békemenetnek nyújtott személyes és anyagi támogatásnak köszönheti, illete annak, hogy kevés korrupciós botránnyal fonódott össze a neve.
A legkevésbé népszerű Habony Áprád, Mészáros Lőrinc, és Andy Vajna – ők mindannyian 30 pontnál is kevesebbet kaptak a válaszadóktól. A megítélésüknek láthatóan nem tettek jót az üzleti tevékenységeikhez kapcsolódó botrányok, illetve az átlagostól eltérő életvitelük.
Népszerűség tekintetében a középmezőnyhöz tartozik – 30 pont körüli értékekkel – Tiborcz István, Simicska Lajos, Nyerges Zsolt és Garancsi István. Simicska megítélését nyilván árnyalja a kormánnyal és Orbánnal zajló összetűzése – ennek okán jópár társadalmi csoport némileg kedvezőbben ítéli meg. A másik három háttérember esetén az alacsonyabb ismertségük magyarázhatja ezen értékeket.
A kutatás eredményeiről további részletek – például hogy az egyes pártok támogatói mit gondolnak a háttéremberekről – a szombaton megjelenő Vasárnapi Hírekben található.
Mit értünk népszerűség alatt?
Mivel a politikában a háttéremberek szerepe más, mint a választott tisztségviselőké, ezért az ő "népszerűségükön" némileg mást kell érteni, mint a politikusok esetében. Ezért más módon is kutattuk: itt nem kérdezhetjük sem a szokásos "Szívesen látná-e politikai szerepben?", vagy a "Szimpatikus-e önnek?" kérdéseket, hiszen ők a szó klasszikus értelmében nem politikusok, és így nem is kell szimpatikusoknak lenniünk. Azonban egy pártközeli háttéremberről egy választó jogosan várhatja el azt, hogy "tevékenységével előrébb vigye az ország dolgait" – így hát ezzel a kérdéssel mértük a népszerűségüket.
A megkérdezettek 1-től 5-ig, iskolai osztályzatokkal értékelhettek, majd az eredményeket a feldolgozás során átlagoltuk és egy 0-100 pontig tartó skálára konvertáltuk. 50 pont felett számít valaki inkább népszerűnek, míg 50 pont alatt inkább népszerűtlen.
Módszertan
A kérdőíves vizsgálatot 2015. augusztus 6-12 között a Publicus Intézet készítette az ország felnőtt népességét reprezentáló 1100 fő telefonos megkérdezésével, a Publicus Omnibusz részeként. A mintavételből eredő torzulások a KSH Népszámlálás 2011 adatain alapuló súlyozással korrigáltak. A felmérésbe bevont személyek nem, életkor, iskolai végzettség, régió és településtípus szerinti összetétele megbízhatóan reprezentálja a hazai lakosság hasonló ismérvek szerinti összetételét. Az adott mintanagyság mellett a vizsgálatban nyert adatokról 95 százalékos biztonsággal állítható, hogy legfeljebb +/-3 százalékponttal térnek el attól, amit az összes 18 éves vagy idősebb magyar lakos megkérdezésével kaptunk volna. Ez a mintahiba azonban nagyobb akkor, ha egy megoszlást nem a kérdezettek összességére, hanem annak kisebb alcsoportjára adunk meg.
G..ik. Én ezt gondolom.