Magyarok is voltak a Bataclan-koncertteremben, ahol az Eagles of Death Metal koncertjén túszejtésre és lövöldözésre került sor, s ahol a péntek éjszakai terrorista támadások során a legtöbben haltak meg. Horváth Tibor az Indexnek számolt be szívfacsaró tapasztalatairól.
Mi, amikor megjöttünk, koncertkezdés után érkeztünk, és egyből az emeletre mentünk a balkonra. A koncert olyan 40 perce ment, amikor két dal között hangokat lehetett hallani, elsőre nem tudtuk hogy mi az, nagyjából senki, aki az emelten volt. Olyan 20-30 másodperccel később már lehetett tudni, hogy mi van, hogy lőnek. Eredetileg olyannak tűnt, mintha valami a hangcuccal nem lenne rendben. Ekkor mindenki próbált kijutni az emeletről is, az egyetlen szerencsénk az volt, hogy én turnékkal többször dolgoztam ezen a helyen, így tudtam, hogy merre lehet menni az erkélyről. Mindenki próbált lassan a backstage ajtaja felé kúszni (ami az erkélyről a 3. emeletre, a backstage-be vezetett). Lassan oda tudtunk kúszni, és így kijutottunk. Akkor én két embert láttam lent, gépfegyverekkel, az egyiknél volt még extra töltényes zsák is. Amikor a backstage-be értünk, sokan álltak ott, mindenki tanácstalan volt, hogy merre menjen. Páran annyira pánikoltak, hogy kiugrottak a harmadikról. Mi, amikor azon a backstage ajtón hallani kezdtük a lövéseket (nem tudom hogy feljött-e valaki, vagy csak lentről lőtte az ajtót), akkor indultunk meg lefelé, ahol a színpad mellett van vészkijárat, és ott kirohantunk. Ott már sokan kijutottak, de közel sem mindenki. Emberek feküdtek már az utcán, és nagyon sokan véresek is voltak.
Új hozzászólás