Csak kifelé megy pénz az oktatásból

Friss tanulmány bizonyítja, hogy Magyarországon csak a szavak szintjén fontos az oktatás, a gyakorlatban nem, a hvg.hu által ismertetett Oktatási körkép: OECD-mutatók című nemzetközi felmérés ugyanis elég siralmas pillanatképet fest a magyar oktatás helyzetéről.

Az OECD-országok között Magyarország abszolút sereghajtók között van az egy diákra szánt oktatási költségek terén:

az OECD-országok viszonylatában Magyarország költi csaknem a legkevesebbet – 5564 dollárt – egy-egy tanulónak az általános iskolától a felsőfokú oktatásig tartó útjára. Kevéssé vigasztaló, hogy megelőzzük például Kolumbiát, Mexikót vagy Dél-Afrikát, érdemesebb azt nézni, hogy az OECD-átlag a magyar forrásoknak majdnem a duplája: 10 220 dollár.

Ebben a helyzetben egyébként kollektíve bűnös a jelenlegi kabinet, és az elmúltnyolcév kormányzata:

Az iskolákra fordított állami költségek megvágása nem csak a jelenlegi kormány bűne, 2008 és 2010 között reálértéken 11 százalékkal nyesték meg a kiadásokat, a Fidesz-éra első két évében azonban még nagyobb, újabb 13 százalék volt a forráskivonás.

A kevés pénzt megszenvedik a pedagógusok is:

A tanárok jövedelmének aránya a hasonló képzettséggel rendelkező, más szakmákban dolgozó szakemberekéhez képest Magyarországon a legalacsonyabb: kevesebb mint 48 százalékát keresi egy tanár annak, mint a vele azonos végzettségű kortársa.

Az OECD tanulmánya ugyanakkor még nem vette figyelembe a 2013 óta megkezdett pedagógusbér-emelést, tehát ebben az ügyben lehet javulásra számítani. A béremelésre szükség is van, hiszen már ma is megfigyelhető egyfajta pedagógushiány, különösen a természettudományos tárgyak esetében.

Egyébként

az OECD-országok között Magyarországon a legalacsonyabb a formális oktatási idő alapfokon.

Az átlagos osztálylétszám és az egy tanárra jutó diákok száma viszont nagyjából megfelel az OECD-átlagnak.

Magyarországon a kormányzati propagandával ellentétben továbbra is érdemes felsőfokú diplomát szerezni, a felsőfokú végzettséggel rendelkezők ugyanis átlagosan kétszer annyit keresnek, mint a középfokú végzettségűek.

Tehát, szó nincs arról, hogy túl sok a diplomás Magyarországon. Sőt, a tanulmány szerint kifejezetten alacsony. Ha a jelenlegi tendenciák fennmaradnak, várhatóan a magyar lakosság csupán 22 százaléka szerez alapképzésben oklevelet az élete során, doktori címet pedig csupán 0,7 százalékuk. Mindkét mutató a legalacsonyabbak között van az OECD-országok között.