Ma délelőtt, az első óra helyett beszélgetéssel indult a tanítás a magyar iskolákban, ami során a pénteki busztragédia áldozataira emlékeznek a tanárok és a gyerekek. Szóba kerülnek a gyász, az elmúlás és a feldolgozás módszerei is.
A tanároknak ebben segítséget nyújtott egy ötleteket adó segédanyag, amit Révész Renáta Liliána pszichológus és gyásztanácsadó, valamint Kiss Kinga szakpszichológus készített – írja a 444.
A szöveg a szülőknek is hasznos lehet, ha otthon is szeretnék felhozni a témát. Fő célkitűzései megakadályozni, hogy a gyerekek túlzottan magukba zárkózzanak, csökkenteni a megnövekedett halálfélelemből eredő szorongásukat, méltón megemlékezni a balesetben meghalt diákokról és felnőttekről, valamint csoportosan dolgozni fel a gyász és veszteség témáját.
Az anyag azt javasolja, hogy a tanárok a durva részletek felidézése nélkül röviden foglalják össze, mi történt az olasz autópályán. Emeljék ki a hősiességet, a túlélő diákok és tanárok közös helytállását a bajban.
Kerüljön szóba, hogy bár egy csomó baleset megelőzhető óvatossággal, odafigyeléssel, az ilyen nagy tragédiák nem ilyenek, de ettől még nem szabad állandó rettegésben élnünk.
A szakemberek javasolják a tanároknak, hogy vezessék rá a diákokat arra, hogy az ilyen esetek után látják csak igazán, mekkora kincs az élet, a maga apróbb örömeivel.
A dokumentum arra biztatja a tanárokat, hogy próbálják tisztázni a gyász és a veszteség fogalmát, rákérdezve arra, hogy a diákok eddigi életükben milyen veszteséggel szembesültek. Magyarázzák el a fiataloknak a gyászolás szakaszait, beszéljenek arról, hogy milyen módszerekkel – fényképek nézegetése, naplóírás, levél a meghaltnak – tudják a felszínre hozni az érzelmeiket.
Az anyagot itt lehet elolvasni.
Régen voltak osztályfőnöki órák, amik többet értek, mint ma az erkölcstan, vagy a hittan. Morális kérdések, elsősegély, élet és halál dolgai - ezek mind megfértek benne.
Sokkal inkább szükség van ilyenekre, mint a mindennapos tornára, meg a katonásdira.