10 éve nem emelkedtek az ösztöndíjak a felsőoktatásban, és a kollégiumokkal sincs minden rendben. A HÖOK-nak vannak tervei, de a kormány nem nagyon hallgatta meg őket. Ha kell, tüntetést is szerveznek.
Egyre neuralgikusabb ponttá kezd válni a hallgatók alacsony ösztöndíja, manapság egy 4,5-es átlagért havonta átlagosan 13 ezer forintot kaphat egy felsőoktatásban tanuló diák, ha van olyan szerencsés, hogy intézménye nem a törvényi minimumnak megfelelő 6 ezer forintot adja csak neki.
A Magyar Nemzet cikke szerint bár javaslatai vannak a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának (HÖOK) a változtatásra, a 2018-as költségvetésben nem található annak nyoma, hogy meghallotta volna őket a kormány.
(Egy hallgatóra évi 119 ezer forint jut, ezt emeltetné meg a szervezet évi 172 ezer forintra. Ez kompenzálná az elmúlt 10 év inflációját, ehhez viszont a jelenlegi 31 milliárdos forrásösszeget 43 milliárdra kellene növelni. 1992-ben egyébként a kormány átszámítva 540 ezer forintot költött egy hallgatóra.)
Gulyás Tibor, a HÖOK elnöke a lapnak elmondta, az alacsony ösztöndíjak miatt egyre több hallgató kénytelen munkát vállalni, ami akár a tanulás rovására is mehet. A szervezet elnöke korábbi felmérések eredményeire hivatkozva arról is beszámolt, hogy míg 2007-ben a hallgatók saját bevallása szerint jövedelmük 25 százaléka származott munkából, mára ez a szám 41 százalékra nőtt.
A családi támogatás is megnőtt: 10 éve még a hallgatók 58 százalékát támogatták otthonról a szüleik, mára ez 74 százalékra nőtt.
Gulyás Tibor szerint ez tovább erősíti a felsőoktatás szelektív jellegét, mostanra egyre kevesebb a hátrányos, vagy halmozottan hátrányos helyzetből érkező diák az egyetemeken. Ráadásul ennek a csoportnak közel a fele egy 2015-ös felmérés szerint hónapról hónapra anyagi problémákkal küzdött, nem mindig tudott kijönni a havi jövedelmeiből.
A HÖOK a kollégiumi rendszerrel sincs kibékülve, és bár üdvözölték a kormány kollégiumi stratégiáját, szerintük az felújításra és módosításra szorul.
Gulyás elmondta, két héttel ezelőtt kiadott közleményük után megkereste őket az oktatási államtitkárság, így most arra számít, hogy tárgyalássorozat kezdődik a HÖOK és a kormány közt.
Ha nem, akkor az érdekképviselet ennek megfelelően fog eljárni. Sokan vagyunk, kreatívak vagyunk
– jegyezte meg. A Magyar Nemzet kérdésére, hogy a HÖOK kész lenne-e akár tüntetésre is, ha nem rendeződik a hallgatók helyzete, igennel válaszolt, de hangsúlyozta, hogy elsősorban tárgyalásos úton akarnak megoldást találni.
A kormány nemrég adta ki a 2020-ig szóló felsőoktatási tervezetét, ebben viszont a lap szerint nyoma sincs mindazoknak, amiknél a HÖOK változtatást akar elérni.
(Címlapi kép: wikipedia)
Akár.
Mi lenne , ha nem csak réteg tüntetések lennének , hanem össztársadalmi tüntetés lenne? Mi lenne, ha a tünretés nem buli lenne, hanem tüntetés, ami megváltiztatja a rendszert?
Mi lenne, ha a képviselők a népképviseletet látnák el , nem saját jólétükről gondoskodnának?
RENDSZERVÁLTÁS!