Legyen szó motorról, autóról, teherautóról, ahhoz, hogy gépjármű-tulajdonosként törvényesen részt vehessünk a közúti forgalomban, kötelesek vagyunk KGFB-szerződést, azaz kötelező gépjármű-felelősségbiztosítást kötni. De miről is beszélünk pontosan, amikor ezt a biztosítási formát emlegetjük? Milyen információkkal és alapfogalmakkal érdemes tisztában lenni a KGFB kapcsán? Cikkünkben minden kérdésre választ adunk. (x)
KGFB: a közlekedésbiztonság és a felelősségvállalás záloga
A KGFB egy olyan típusú biztosítás, amelyet minden gépjármű-tulajdonosnak és üzembentartónak kötelessége megkötni ahhoz, hogy a törvényes jogszabályok szerint közlekedhessen az utakon. Célja, hogy egy baleset során a harmadik feleknek ne a saját zsebükből kelljen kifizetni a járművükben keletkezett károk helyreállítását, valamint a személyes sérülések kezelésével járó költségeket.
Röviden megfogalmazva, ha egy káresemény a mihibánkból adódóan történik, akkor a biztosítónk a másik félnek fedezi a veszteségeit, fordított helyzetben pedig a vétkes biztosítója fedezi a mi költségeinket. Kevesen tudják, de kötelező biztosítással nem kizárólag gépjárműveknek, de rendszám nélküli robogóknak, utánfutóknak és lakókocsiknak is rendelkeznie kell.
KGFB-kárrendezés esetén a biztosító a baleset minden körülményét felméri, beleértve a dologi károkat és a személyi sérüléseket, majd ezek összessége alapján tesz ajánlatot a biztosítási fedezetre. A biztosítási fedezet összegét számos tényező befolyásolhatja: attól kezdődően, hogy szükség van-e a jármű traileres elszállítására vagy a vétlen sofőr autóban használt tárgyainak javítására/cseréjére, egészen addig, hogy történt-e személyi sérülés a baleset során, ha pedig igen, milyen súlyosnak és tartósnak tekinthető.
5 alapfogalom, amit érdemes megismerni, mielőtt kötelező biztosítást kötünk
A kötelező biztosítás kapcsán számtalan ismeretlen fogalom felmerülhet. Vannak, amelyek szinte magától értetődőek, de olyanokkal is találkozhatunk, amelyeknek részleteibe jobb elmerülni a teljes körű tájékozottság és a félreértések elkerülése érdekében. Íme 5 olyan alapvető meghatározás, amely sokat segíthet a KGFB jogszabályainak megértésében.
1. Üzembentartó
Kötelező felelősségbiztosítást csak olyan személy vagy cég köthet meg, aki/ami a forgalmi engedélyben üzembentartóként fel van tüntetve. Bár általában az üzembentartó és a járműtulajdonos személye megegyezik, de léteznek kivételek – erre gyakori példa a lízingelt autó. Tehát érdemes megjegyezni, üzembentartónak azt nevezzük, akinek a neve a jármű telephelye szerint, az ország hatóságai által kibocsátott okiratban szerepel.
2. Bonus-malus besorolási rendszer
A bonus-malus egy olyan díjkedvezményt biztosító besorolási rendszer, amelynek köszönhetően a biztosítók a balesetmentes éveink számát pénzügyi engedménnyel honorálják. Magyarán, KGFB-szerződés esetén, üzembentartóként díjkedvezményt (bonus) kapunk a kármentes éveink után, károkozóként viszont épp ellenkezőleg, a kedvezmény megvonására és pótdíj fizetésére kell számítanunk (malus).
Ennek értelmében akkor is lehet eltérés biztosítási díj és biztosítási díj között, ha a kötelező biztosítás két teljesen ugyanolyan típusú és életkorú járműre, illetve ugyanannál a biztosítónál lett megkötve. A biztosítási díj meghatározásakor a társaságok mindig figyelembe veszik az egyéni bonus-malus fokozatot, amely legfeljebb tízes bonus és maximum négyes malus osztályig terjedhet.
3. Díjtarifa
Díjtarifának nevezzük azt az alkalmazott számítási módszert, amelyet a biztosítók a személyre szabott díjak meghatározására használnak a gépjármű kategóriája, valamint az üzembentartó bonus-malus besorolása szerint és számos további kockázati tényező alapján.
4. Kártalanítási Számla
Amennyiben egy ismeretlen vagy egy kötelező biztosítás nélküli járművel okoznak kárt az autónkban, motorunkban, stb., a károk helyreállításához szükséges biztosítási fedezet igénylésére akkor is jogosultak vagyunk. Ebben az esetben a kérelmet a MABISZ-hoz (a Magyar Biztosítók Szövetségéhez) kell benyújtanunk, amely a biztosítók által protezsált pénzalapból, más néven Kártalanítási Számlárólfogja finanszírozni a jármű javítását.
5. Fedezetlenségi díj
Fedezetlenségi díj fizetésérevagyunk kötelesek, amennyiben üzembentartóként nem rendelkezünk kötelező biztosítással. Ennek összegét a MABISZ szabja ki, de a biztosítótársaság gyűjti be. Ahogyan a neve is elárulja, a fedezetlenségi díjat a biztosítással nem fedezett napok miatt kell befizetni, amelynek összege végül a korábban említett Kártalanítási Alapba kerül.
Az alapfogalmaktól a legjobb döntésig
A KGFB kötelező jellege ellenére is rendkívül fontos szerepet játszik a közlekedésbiztonságban. Ahhoz, hogy a legjobb ajánlatra tegyünk szert, alaposan fel kell mérni, hogy melyik társaság mellett tesszük le a voksunkat. Ezért célszerű minél több biztosítási alapfogalmat megismerni, mert így a piacon lévő ajánlatok mérlegelése is sokkal könnyebbé és tudatosabbá válik.
Partner tartalom (x)
1 hozzászólásarrow_drop_down_circle
Új hozzászólás