Friss jelentés! Egyre nagyobb bajban vannak az erdőink

Enyhe javulás volt tapasztalható, de hosszú távon az erdőkárok mértéke és kiterjedése egyre inkább növekvő trendet mutat, néhány faj esetében ugrásszerű a romlás.

A Nemzeti Földügyi Központ (NKF) Erdészeti Főosztálya 2023-as adatok alapján készített jelentést erdőink egészségi állapotáról. A jelentés szerint a 2022-es aszályos év után némi javulás tapasztalható, de hosszú távon aggasztó a tendencia, néhány fafaj esetében pedig drasztikus romlás figyelhető meg.

Illusztráció: freepik.com

Az erdők  állapotát évente felmérik a 16×16 km-es Erdővédelmi Hálózat (EVH I. szint) segítségével, amely 1988 óta működik. Az EVH része az Erdészeti Mérő- és Megfigyelő Rendszernek, amely a hazai erdők állapotáról és a károkozókról gyűjt adatokat.

A 2023-as jelentés több szempontból is bemutatja az erdőkárokat. Megkülönbözteti a károsított részeket (levél, törzs, gyökfő), és felsorolja a legfontosabb károkozókat (rovar, gomba, vad, abiotikus kár stb.). A jelentés kiemeli a főbb fafajcsoportok egészségi állapotát is, és összehasonlítja azokat az előző évekkel és a régiókkal.

A jelentés szerint 2023-ban sok erdőkár javult a 2022-es aszályos évhez képest, de ez nem jelenti azt, hogy az erdőink egészsége összességében javul. Hosszú távon az erdőkárok mértéke és kiterjedése növekszik, néhány fafaj, mint például a bükk, a tölgy és a fenyő, különösen szenved az aszálytól, a rovarkártól és a gombás fertőzésektől.

Különösen aggasztó a tölgyfajok évek óta tartó folyamatos egészségromlása – a mintapontokon egészséges kocsánytalan tölgy gyakorlatilag már nem volt található – közölte a sokszinuvidek.24.hu.

Az akácok, valamint a vizsgált évek átlaga szerint az egészségesebb fafajok közé sorolt gyertyánok állapota közelített ugyan az aszály előtti értékekhez, de szintén elmaradt a sokéves átlagtól. A legfontosabb károkozók továbbra is a rovarok és a gombák, illetve az abiotikus tényezők – azon belül is elsősorban a forróság, szárazság.