Ezt a három betűt már nem kerülhetjük ki a vállalati világban, de félni sem kell tőle

Az ESG (amely a vállalatok és befektetők számára fontos nem pénzügyi tényezőket vizsgál) jelentősége folyamatosan nő az üzleti világban, különösen az Európai Unió új vállalati fenntarthatósági jelentésről szóló irányelve, a CSRD bevezetésével. Mit érdemes tudni a Fenntarthatósági jelentésről, és az új magyar ESG beszámolókról? Érkezik-e a kis- és középvállalkozások számára ESG-célú fejlesztési támogatás? Milyen egyéb nem pályázati segítséget remélhetnek itthon a vállalkozások? Erről is szó lesz a Joint Venture Szövetség június 13-ai budapesti szakmai konferenciáján, ahol az előadók részletesen kitérnek a jelentés gyakorlati megvalósítására is, beleértve az ESG beszámolók alapkövetelményeit, a könyvvizsgálati elveket és a kkv-k támogatási lehetőségeit. Az eseményre jegyek még korlátozott számban kaphatóak a JVSZ oldalán. A részletekről Lukács Ákost, a JVSZ Fenntarthatóság és Klímavédelem Szakmai Fórumának elnökét kérdezte a Propeller.

Az ESG három fő területet foglal magában, ezek a környezeti, társadalmi, és vállalatirányítási tényezők. A környezeti tényezők közé tartozik például az energiafelhasználás, a szén-dioxid kibocsátás, a hulladékkezelés és a vízhasználat. Társadalmi tényező például a munkavállalói jogok és a munkahelyi körülmények, az ügyfél elégedettség, adatvédelem és ügyfélbiztonság. Vállalatirányítási tényező lehet a vezetői struktúra, az üzleti etika, a korrupcióellenes intézkedések vonala és az üzleti átláthatóság. Az ESG kritériumok segítségével a befektetők teljes képet kaphatnak arról, hogy egy vállalat milyen mértékben járul hozzá a fenntarthatósághoz és a társadalmi felelősségvállaláshoz. A vállalatoknak pedig segít fenntarthatóbban működni, jobban kezelni a kockázatokat. A Fenntarthatósági jelentéskészítés szabványosításának érdekében jött létre a CSRD (Corporate Sustainability Reporting Directive), ami már egy újabb szabályozási keret az Európai Unióban. A CSRD célja, hogy növelje a vállalatok átláthatóságát és felelősségvállalását a fenntarthatósági teljesítményük terén. A jelentés részeként fel kell tüntetni társadalmi, ökológiai és vállalatirányítási szempontokat is. Ezek az információk a befektetők, a bankok, a megbízók, az ügyfelek és a munkavállalók számára is fontosak. Az Európai Unió új irányelve, a CSRD szigorúbb és átfogóbb jelentéstételi követelményeket állít a vállalatok elé.

A nem pénzügyi jelentések világában ez a keretrendszer és szabályozás tehát egy újabb kihívást jelent a cégek számára, a jogszabály ismerete a kis- és középvállalkozások számára is fontos, ugyanis a jogszabály szerint kötelezettnek nyílvánított partnereik fenntarthatósági jelentéséhez adatokkal kell hozzájárujanak.

Az idén fenntarthatósági jelentést készítenek az 500 főnél több embert foglalkoztató közérdeklődésre számot tartó cégek, majd 2025-ben a 250 főnél több munkavállalóval bíró nagyvállalatok, 2026-ban pedig a közérdeklődésre számot tartó KKV-k. Ugyan itthon sok haladékot kapnak még a kisebb vállalatok a fenntarthatósági jelentés kapcsán, a magyar beszállítóknak azonban mielőbb fel kell zárkózni az egységes uniós szintű másik ESG-szabályozáshoz a CSDDD (Corporate Sustainability Due Diligence Directive) magyar változatához az ESG Törvényhez. A német nagyvállalatok már most minden nagyobb és lényegesnek minősített beszállítót átvilágítanak fenntartható beszállítói kockázatokat keresve, így ez a magyar kis- és középvállalkozókat is érintheti külföldi és belföldi vevőik irányából is, párhuzamosan.

A JVSZ üzleti szövetség június 13-án, csütörtökön a Business Festen tart szakmai konferenciát a nagyvállalati és kkv-szektor számára. A budapesti üzleti fesztiválon belül meghirdetett Economy Brunch célja, hogy a zöldgazdaság iránt érdeklődők számára gyakorlati útmutatást nyújtson a CSRD és az ESG beszámolók elkészítéséhez és tanúsításához, különös figyelmet fordítva a könyvvizsgálati elvekre, az akkreditált tanácsadók szerepére és az ESG management platformok használatára. A konferencián szó lesz a zöldbanki finanszírozásokról és a kis- és középvállalkozások számára elérhető támogatásokról is. Az előadók azt is megvitatják, hogyan tudják a cégek hatékonyabban kezelni a fenntarthatósági kihívásokat.

Minderről Lukács Ákost, az EY Fenntarthatósági Partnerét, a JVSZ Fenntarthatóság és Klímavédelem Szakmai Fórumának elnökét kérdezte a Propeller.

Mit jelent pontosan az ESG, mit takarnak a betűk, és ez az irányelv miért vált ennyire fontossá az üzleti világban?

A rendszert Amerikában találták ki a pénzügyi vállalatok fenntarthatósági és társadalmi teljesítményének mérésére. Ez egy környezetvédelmi munkára vonatkozó szabályozási csomag. Erre, és a közösségek támogatására, valamint a vállalat irányítására lehet szétbontani a három betűt (ESG). Az “E” betűt jelöl mindent, ami környezetvédelem, például szennyvíz, levegő, CO2-kibocsátás. Az “S” betű a belső munkaerőre vonatkozik, de emellett a civil szervezetek támogatásával is foglalkozik. A “G” az euroatlanti cégértékelés viszonylatában az, amikor gyakorlatilag egy tőzsdére menő cégnél különböző transzparenciát kell garantálni, beleértve a következőket: az igazgatóság feladata, a felügyelő bizottság működése, összetétele és a személyek függetlensége. Ide tartozik több olyan technikai dolog is, ami egy vállalat vezetésének elveivel áll összefüggésben.

Lukács Ákos, az EY Fenntarthatósági Partnere, a JVSZ Fenntarthatóság és Klímavédelem Szakmai Fórumának elnöke

Milyen konkrét környezeti kihívásokkal szembesülnek a vállalatok, és hogyan tudják ezeket hatékonyan kezelni? Milyen nehézségek vannak az adatgyűjtés és a klímatervek készítése kapcsán?

Egy gyakorlati példával szemléltetve: sok irodabérlet esetén nehéz konkretizálni az energiaköltséget. Négyzetméter árban fizetjük ugyanis az energetikai költségeket, tehát valahogy ki kell számolni a négyzetméterre eső energiafelhasználást, karbonkibocsátást. Ugyanez igaz az olyan cégekre, gyárakra, ahol egy szolgáltatón keresztül kell kigyűjteniük az adatokat, ami bizony nehézséget okozhat. További nehézség a klímaterv, amit szintén el kell készíteni, de nem mindegy, hogyan. A klímaterv tartalmi része kapcsán pedig egy jövőbeli nagy fordulópontot jelent majd az, amikor a vállalat teljesen lecsökkenti a karbon kibocsátását nullára. Ez még egy ismeretlen állapot, mert üzletileg sem könnyű megmondani, és számolni is nehéz rá. Összetett művelet, ugyanis előrejelzéseket is kell adni az energiahasználatra, amiből a CO2 kiszámítható, de valahol az üzleti kontinuitás a kérdés, hogy meg lehet-e csinálni és pontosan hogyan.

Mennyire reális az, hogy mindezeket a kisebb vállalatok is be tudják majd tartani? A kkv-k világában az mennyire lesz elvárás, hogy ilyen mély jelentéseket készítsenek?

A jó hír az, hogy a kkv-szektornak ilyen részletesen nem kell jelentést készíteni, védelmet élvez ezen mutatók alól. A CSRD (Corporate Sustainability Reporting Directive) kapcsán sokáig nem lesznek érintettek a kkv-k, kivéve akkor, ha egy olyan nagy cégnek a partnerei vagy beszállítói, amelyek egyébként kötelezettek. Ebben az esetben már őket is megkérdezhetik a kibocsátási számokról, tehát ilyenkor már bizony őket is érinti az adatgyűjtés.

Hogyan hat az ESG a munkavállalói elégedettségre, segít abban, hogy egy vállalat megtartsa a tehetségeket, csökkenjen a képzett munkaerő elszívása?

Pozitívan hat az ESG a munkavállalói elégedettségre, mert rengeteg olyan dolgot kér számon a vállalaton, ami igazából kedvező a munkavállaló számára. Például kötelező a munkavállalói elégedettségi felmérés, közzé kell tenni a fluktuációs számokat, panaszbejelentő rendszert kell alkalmazni. Ha egy friss diplomás többet szeretne megtudni egy cégről, akkor sokkal több adat áll rendelkezésére. Megtudhatja például a vállalat fenntarthatósági jelentéséből, hogy milyen juttatásokra számíthat vagy milyen a vállalati kultúra az adott vállalatnál, ami nagyban segítheti a döntésben, hiszen átláthatóak és hozzáférhetőek ezek az információk.

Milyen lépéseket tehetnek még meg a vállalatok, hogy a keretrendszer társadalmi pillérének megfeleljenek, és milyen előnyöket nyerhetnek ezekkel a lépésekkel?

Sok más mellett az esélyegyenlőség és a sokszínűség növelése is tényező. Egy egészséges lemaradás tapasztalható hazánkban, például a fizetések nyilvánossá tételével, vagy a részmunkaidő elterjedésével kapcsolatban. Ezek bevezetése támogathatja a vállalatok pozitív megítélését, erősítve a munkáltatói értékajánlatot és a márkajelenlétet a munkaerőpiacon. Nem is beszélve arról, hogy a pozitív vállalati gyakorlatok erősítik a vállalat ESG-minősítését és versenyelőnybe kerül más vállalatokkal szemben, nő a befektetetési hajlandóság.

Milyen előnyöket jelenthet még a lemaradt vállalkozásoknak, ha az ESG-t mégis integrálják a portfóliójukba?

Két törvényünk van, az ESG-beszállítói törvény és a számviteli törvény, ezek kötelezőek. A beszállítókra is vonatkozó ESG-törvény esetében előny, hogy az állam ebben támogatást nyújt. Egy hároméves, lépcsőzetes periódus áll rendelkezésre a felkészülésre. A nagyvállalatok konkrétan nem adhatnak ki könyvvizsgálati pénzügyi jelentéseket Fenntarthatósági Jelentés nélkül, amely az üzleti beszámoló és az éves jelentés része lett. Tehát nemhogy erősen ajánlott, de kötelező lett. Az előnyöket pedig az erőforrásokkal való még jobb gazdálkodásban tapasztalhatják meg a cégek: ha tudják, hogy mennyit fogyasztanak energiából, vízből, szennyvízből, CO2-ből, akkor ezeket tudják optimalizálni. Vagyis lesz egy új, fontos, hasznos mutatójuk, ha megfelelően mérnek és döntések alátámasztására használják.

Ahogy az ESG, úgy a ESG Beszámoló célja is az, hogy a vállalatok fenntarthatósági teljesítményét átláthatóbbá tegyék a beszállítói lánc átvizsgálása révén. A magyar állam is nyújt támogatásokat ebben, melyek ezek?

A magyar állam a kisebb vállalatoknak többféle segítséget, támogatást is nyújt a fenntarthatósági célú adatszolgáltatásban. A törvény kapcsán végrehajtási segítséget is kapnak az államtól. Amikor például energetikai beszámolót kell beadni a nagyobb vállalatok felé, akkor segítséget kapnak majd a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága részéről. Az SZTFH publikus tájékoztatásai alapján akár június végén kiadásra kerülhetnek olyan minimum kötelezettségek és kitöltési útmutatók is az ESG Beszámoló vonatkozásában, amelyek segítségével meg tudják ugrani ezt a feladatot a vállalatok.

Milyen konkrét támogatási programokat terveznek a kkv-k számára, hogy felkészülhessenek az ESG követelmények teljesítésére?

Fontos támogatás, hogy a szabályozás egyik szereplője, a Magyar Gazdaságfejlesztési Ügynökség is segíti a vállalkozásokat: kurzusokat raknak össze oktatási intézményeknek, ESG tanácsadók képzését segítik elő, kkv- támogatási programokat terveznek és más, nemcsak ESG programokkal támogatják a fenntarthatósági célok teljesítését technológiai beruházások támogatása révén. Ezeken az oktatásokon részt vehetnek a kötelezett vállalatok fenntarthatósági vezetői is. Így ezen az oktatási rendszeren keresztül pár éven belül a piacon mindenki megszerezheti azt az alapvető tudást, ami szükséges a jelentéstételhez és adatgyűjtéshez.

És természetesen most várunk egy közeli bejelentésre arról, hogy a kkv-k tudnak-e pályázni, hiszen ők vannak a leginkább kiszolgáltatva, vagy tervben van-e beszállítói fejlesztési program, ahol végig tudják számolni az ESG-indikátorokat. A kkv-k már korábban is hozzáférhettek forrásokhoz a nyugat-európai vevők elvárásainak teljesítésére, például az autógyártóknál jellemző részletes beszállítói kérdőív kitöltésére. Ezekre a támogatásokra számítunk a jövőben is, főleg ESG Stratégia és ESG Jelentéskészítés terén beszállítói céllal, és emellett nyilván lesznek az ESG-hez csak részben, de kapcsolódó nagyobb beszállítói, technológiai programok.

A jövőben milyen bírságokra lehet majd számítani annak, aki nem felel meg az ESG elveknek és szabályozásoknak? Hogyan lehet a vállalatokat ösztönözni a fenntarthatósági és etikai normák betartására?

Most még nem kell tartani bírságtól, de ez idővel változni fog. Sőt, az EU-n belül egész magas bírságtételekre lehet majd számítani, akár a nettó árbevétel 5%-át is elkérhetik bírságként három év múlva az uniós direktíva szerint. Ami egyébként előny lehet, és ösztönzőleg hathat még a vállalatok számára, hogy amennyiben jól értik az ESG-célokat, és ki tudják számolni az adatokat, akkor bent tudnak maradni olyan beszállítói láncokban, ahol ezeket már bizony komolyan számonkérik. Volt olyan beszállítói ügyfelünk, aki az autógyártó kérdőívén a maximális pontszámot elérte, mert megcsinálta ezeket az előírt feladatokat. Egy kiválasztási folyamat során is nagy előnyt jelent ez a megfelelés, amikor partnereket keresnek a nagy cégek. Az ilyen kérdőívekkel az unió célja az ellátási láncok rövidítése, mert egy ilyen kérdéssort nehezebb megválaszolni Kínában vagy Thaiföldön, mint Európában. Ha egy magyar cég ehhez is ért, megerősítheti a pozícióját az uniós partnereinél.

Az irányelv figyelmen kívül hagyása nyilván komoly üzleti kockázatokat rejt magában. A magyar állami és uniós támogatások, valamint a bankrendszer szerepe ugyanakkor erősítheti az elkötelezettség fontosságát. Melyek azok a területek, ahol gyorsan el lehet bukni, ha egy vállalat nem fókuszál az ESG-re? Mi lenne az a legfőbb üzenet, amivel motiválni lehet a kkv-kat is a fejlődésre az ESG területén?

Három dolog van. Fontos végiggondolni egy kkv-nak az üzleti partnereit, azaz honnan jön a bevétele tartósan. Érdemes tudni, hogy miket várnak el a partnerei az ESG területén. Mérjék fel ezen kérdés nem-ismeretének az üzleti kockázatait. A másik pillér az állami vagy uniós támogatás, közbeszerzés. A harmadik pedig a bankrendszer, a hitelképesség tekintetében. Ha valaki ennek a három területnek az ESG elvárásait figyeli és számításba veszi, azaz a saját partnereit, a saját bankját, és a támogatási programokat, akkor fel tudja mérni, hogy hol tart a fenntarthatósági követelmények betartása kapcsán.

-Ezért érdemes ellátogatni Joint Venture Szövetség szakmai napjára-

A ESG és a CSRD nemcsak egy kihívást, hanem lehetőséget is kínál a nagyvállalatok és a kkv-k számára, javulhat a fenntarthatósági teljesítményük, piaci versenyelőnyt szerezhetnek, növelhetik a befektetők bizalmát, ha otthonosan mozognak ezeken a területeken. A jövőben a vállalatok számára elengedhetetlen lesz az ESG szempontok integrálása. A kis- és középvállalkozások számára különösen fontos, hogy felkészüljenek az új keretrendszerre, az új szabályokra, követelményekre, mivel a nagyvállalati partnerek elvárják ezek betartását. A Joint Venture Szövetség június 13-ai budapesti szakmai konferenciáján a résztvevők megismerhetik a legfrissebb trendeket és gyakorlati útmutatást kaphatnak az ESG-jelentések és a CSRD követelményeinek betartásához.