1958. október 23. – Pierre Culliford belga képregényrajzoló először mutatja be Aprajafalva lakóit a nagyközönségnek. Pierre Culliford (művésznevén Peyo) 1947-ben a Spirou magazin megbízásából kezdett el dolgozni a „Johan & Pirlouit” (magyarul Janó és Bibice) című folytatásos képregényen. A középkori Európában játszódó sztori középpontjában a bátor királyi apród, Janó és törpe segédje, Bibice kalandjai álltak – az alacsony növésű hőst később, mint Vilit ismerhettük meg a Hupikék Törpikékben.
Felhasználói tartalom,
A Propeller.hu felhasználók által feltöltött tartalmakkal pörög. A felhasználók által feltöltött tartalmak nem feltétlenül tükrözik a szerkesztőség álláspontját, ezek valóságtartalmát nem áll módunkban ellenőrizni.
16 hozzászólásarrow_drop_down_circle
Ez persze még abban az időben, amikor a magyarországi televíziózás nem kápráztatta el nézőit a bőség zavarával: volt MTV 1-2, ORF 1-2, meg, ahogy errefelé mondták, "Pozsony 1-2". Viszont pl. a pozsonyi tévének az esti meséjét szerettem, mert egyrészt aranyos volt maga a tematikai keretműsor, a Vecernícek is (egy idős, juhászforma bácsi fölkapcsolgatta a csillagokat a botra akasztott lámpájával).
Te mikori születésű vagy, ha nem vagyok vindisgréc?
Én egyébként '83-as vagyok, úgyhogy azokhoz a kisgyerekekhez tartoztam, akikre már (persze szülők által némileg szabályozva, és még kissé bátortalanul adagolva, de) rázúdult a rendszerváltás utáni médiaszabadság, amikor hirtelen beterített minket a szocialista érában csak nagyon vékony sugárban adagolt "nyugati" médiazuhatag.
Tehát nekem még újdonság volt például a viszonylag szolid Walt Disney bemutatja és hasonlók, ellenben legfogékonyabb korszakomban még éppen "megúsztam" a japán anime förtelmeket, számítógépes kreálmányokat, liberális irányba terelni kívánó vackokat, a bugyuta figurákkal teletűzdelt amerikai moslékot, ám mindennaposak voltak a kedves, aranyos, értékes mesék.
Ha elnézem, mi mindent sugároz manapság a tévé, amiket úgymond a kicsiknek szánnak, nem irigylem a mai gyerekeket.
Új hozzászólás