Kinyitott a legnagyobb magyar közgyűjtemény

A járványügyi szabályok szigorú betartása mellett újra fogadja olvasóit az Országos Széchényi Könyvtár: a bibliotéka általános olvasóterme és a Könyvtártudományi Szakkönyvtár további intézkedésig keddtől péntekig 10 és 17 óra között tart nyitva.

A Corvina könyvtár budai műhelye – 3D-ben

“Az ország díszére.” A Corvina könyvtár budai műhelye című kiállítás 3 dimenziós változatával többek között betekinthetünk a Mátyás király alatt Budán létesített könyvkészítő műhely rejtelmeibe és a könyvtár létrejöttébe.

Fotótér – Az első világháborúról és a régi Erdélyről

Több mint tízezer első világháborús és régi erdélyi fotót tett közzé az Országos Széchényi Könyvtár a trianoni békeszerződés aláírásának századik évfordulója alkalmából.

Trianon 100 – Szobrok és emlékművek sorsa

A trianoni békeszerződés aláírását követően módszeresen megindult a magyar emlékművek pusztítása, csonkítása, illetve kegyeletsértő átértelmezése, aminek számos esetben páratlan művészeti alkotások estek áldozatául.

Az úton levő és kiútkereső Ady Endre

„Valaki útravált…” – Az úton levő és kiútkereső Ady Endre című kötet egy új aspektusból – Ady valós, fizikai utazásai, úton levései felől – közelít az életműhöz.

Origó a végtelenben – Borsos Miklós

A harminc éve elhunyt Borsos Miklós szobrász, éremművész és grafikus munkássága előtt tisztelgő, Origó a végtelenben címmel nyílt emlékkiállítás Budapesten, az Országos Széchényi Könyvtárban.

Száz évvel ezelőtti bálok kincsei: a táncrendek.

A száz évvel ezelőtti bálok táncrendjeiből ad válogatást az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) a hónap műtárgya sorozatban.

Lendületet kaphat a Szent Korona-kutatás

A magyar Szent Korona-kutatás számára is újdonságot jelentő, bibliográfialiag ismeretlen nyomtatvány került az Országos Széchényi Könyvtár birtokába.

Régi idők karácsonya

A régi idők karácsonyait élhetik át újra a látogatók az Országos Széchényi Könyvtárban (OSZK), ahol a 20. századi karácsonyaink – adventi körkép című kiállítás kultúr- és társadalomtörténeti szempontból mutatja be, hogyan formálódtak az ünnepi szokások a világháborúk, válságok és politikai változások idején.

Miért fontos számunkra a Halotti beszéd és könyörgés?

A Halotti beszéd és könyörgés a magyar nyelvű prédikáció-irodalom egyetlen olyan emléke, melyet többé-kevésbé abban a formában jegyeztek le, ahogy elhangzott.

Ezerszer Júlia, arcok és kérdőjelek

Szendrey Júlia Petőfi Sándor feleségeként kapcsolódott be a pesti irodalmi és társadalmi életbe.

Az Országos Széchényi Könyvtárban restaurálják Arany János kéziratait

Az Országos Széchényi Könyvtárban (OSZK) restaurálják Arany János Nagyszalontán őrzött kéziratait és egyéb dokumentumait.

“Más csak levelenként kapja a borostyánt…”

„Más csak levelenként kapja a borostyánt...” – Kincsek, kultusz, hatástörténet címmel Arany János-kiállítás nyílik 2017. április 28-án 11 órakor a nemzeti könyvtárban.

A magyar hangosfilm plakátjai 1931–1944

A magyar hangosfilm 85. születésnapjának tiszteletére jelent meg e hiánypótló kötet: korábban nem készült ilyen kaliberű összegzés az 1931-1944 közötti magyar hangosfilmek plakátjait illetően.

A Himnusz új kötése

Mostantól fogva Erkel Ferenc Himnuszának két kéziratos forrása együtt, egyetlen díszkötésben egyesülve pihen a nemzeti könyvtár Zeneműtárának legértékesebb legértékesebb kincseit őrző páncélszekrényben.

Török Sophie fotóalbuma – Babits emlékezete, Babits tekintete

Milyen titkokat rejthet magában Babits Mihályné Török Sophie fotóalbuma – és azok üveg- és síknegatívjai –, mely közel ötszáz, főként saját maga által készített felvételt tartalmaz?

Kincseit a nemzetnek szánta

„Tetteiben neve él s messzi korokra ragyog.” 150 éve született Todoreszku Gyula, aki páratlan értékű könyvtárát az Országos Széchényi Könyvtárnak ajándékozta.

Kirakja a kormány az  Országos Széchényi Könyvtárt a fővárosból egy raktárba

Számos fővárosi kulturális beruházásról döntött a kormány – jelentette be a Miniszterelnökséget vezető miniszter csütörtökön.

Zichy megrajzolt hősei

Zichy Mihály az 1880-as évektől Munkácsy Mihály mellett a második legismertebb művésznek számított a magyar képzőművészetben.

Nézünk, mint a moziban

A Nézünk, mint a moziban elnevezésű programot egy Babits kézirat-töredék, valamint az 1940–1960 közötti magyar film korszakát megidéző plakátokat, újságokat.

Íme Houdini!

"A kiállított tárgyak mindegyike különös misztikumot hordoz."

A zeneszerző Csáth Géza

Sokan és sokszor elemezték művészetének sajátos látásmódját, novellái misztikus belső világát, keresték a személyiséget eluraló disszonancia és meghasonlás miértjét.

Hogyan kapjuk be a horgot?

„Észre sem vesszük, hogy álmaink és vágyaink, hiúságunk és félelmeink sebezhetővé, kiszolgáltatottá tesznek bennünket.” Politika, művészet, média, kereskedelem – a különböző propagandatípusok és eszközök egyaránt az érzelmek, személyes érdekek, vagy éppen a közösségi félelemre való rájátszás révén érik el...

Mert szemben ülsz velem…

Miért volt elkerülhetetlen, hogy a bölcsészkarra járó Kozmutza Flóra végül a gyógypedagógiai hivatást választotta?

“Ady legszebb élethimnusza”

A Májusi zápor után autográfjának felbukkanása jó alkalom volt a filológiai kutatásra is a szöveg keletkezési helyét illetően.

“Aki csinálja, azt hiszi, jó – de aki nézi, utálja!”

Major Henriket kortársai úgy tartottak számon, mint realista, olykor egyenesen szadista karikatúristát, aki alakjait „véres szeretettel tépázza”. Miközben alkotásai művészi igényességükből mit sem vesztettek, a városi tömegkultúra szerves részévé váltak, és Major Henrik a „legek” mestere lett.

A nap képe – Ady Endre kézirata

Ady Endre Májusi zápor után című versének elveszettnek hitt, eredeti, irodalomtörténeti jelentőségű kéziratát mutatták be az Országos Széchenyi Könyvtárban.

A királyi könyvtár

A magyar reneszánsz kultúra legnagyszerűbb és leghíresebb alkotása Mátyás király budai könyvtára.

Magyarok a Kaukázusban? – interjú Kránitz Péter Pállal

2015. április 21-én Magyarok a Kaukázusban – A kaukázusi őshaza kutatása a XIX. században címmel nagykiállítás nyílik az Országos Széchényi Könyvtárban. A kiállítás részleteiről kurátorával, Kránitz Péter Pállal beszélgettünk.