Mi lesz a törölt fájlokkal?

Van egy jó meg egy rossz hírem: ha törölsz valamit a merevlemezedről, aztán üríted a kukát, attól az adat még a gépen marad. Jó hír, ha véletlenül törlöd az adatokat, rossz annak, aki mondjuk egy gépeladás előtt így akar megszabadulni a kompromittáló házipornótól. Nekik még rosszabb hír, hogy a formázás sem segít, sőt, még az sem biztos megoldás, ha a formázott merevlemezt telemásolod adatokkal, bár az már majdnem. Most nem is ez a kérdés. Sokkal inkább, hogy mi a megoldás, ha ész nélkül töröltél valamit a gépről, aztán ürítetted a a kukát. A kérdés nálam úgy merült fel, hogy ész nélkül töröltem valamit a gépről, aztán ürítettem a kukát. Valamit, ami nagyon fontos lett volna, de még a Time Machine-nak sem volt lehetősége biztonsági mentést készíteni, mert backup előtt kinyírtam a cuccot. Egy videófelvétel volt a gépen, egy már leforgatott videó, ami sajnos sehol máshol nem volt meg, csak az én merevlemezemen, a felszín alatt, látszólag elérhetetlen távolságra. Miután rájöttem, hogy mit tettem (sajnos beletelt egy kis időbe), rögtön megoldás után kezdtem el kutatni. Tudtam, hogy van segítség, és azt is, hogy az első és legfontosabb szabályt már megszegtem, az ilyen esetekben ugyanis csak egy dolgot szabad tenni: semmit. Meg kell szüntetned minden aktivitást, be kell zárnod minden alkalmazást, vége a másolgatásoknak, merevlemezműveleteknek, minden aktív állapotban töltött perc csökkenti a mentés esélyét. Két programmal próbálkoztam. Először a Stellar Phoenixet töltöttem le, ami egy sokak által dicsért kiváló mentőprogram. Elindítottam az alkalmazást, és két órával később megdöbbenve tapasztaltam, hogy mi-mindent talált a program. Olyan fotókat, videókat, fájlokat, amiket hetekkel, hónapokkal korábban töröltem a gépemről. Már nem is emlékeztem sokukra, a merevlemezen viszont mégis kiváló állapotban partiztak ezek a kis szemetek. A keresett videófájlok viszont sajnos nem kerültek elő. Kiderült az is, hogy miért: ezek Apple ProRes fájlok voltak, ami a Stellarnak ismeretlen formátum. Az adatok előtúrása ugyanis nem egyszerű meló, pontos meghatározás kell a találathoz. Mintha egy szemétdombból kéne előkaparnod valami ékszert: ha nem tudod, hogy néz ki, esélyed sincsen megtalálni. És a Stellar sajnos nem tudta (óriási előnye a programnak, hogy az ellenőrzést ingyen végzi és csak akkor kell megvenned, ha megtalálta, amit keresel és azt vissza kell hozni az életbe). Megpróbáltam megtanítani a programot a ProRes-re, elvileg erre is van lehetőség, gyakorlatilag az oktatás kudarcba fulladt, az idő meg vészjóslóan telt. Ekkor találtam rá a Data Rescue 3-ra, ami elvileg ugyanazt tudja, csak menőbb a menürendszere, és valamit jobban felismer, mást kevésbé. A ProRes csomagokat pont jobban. Lefuttattam a programot, és néhány órával később megint jött a döbbenet: a program szinte mindent megtalált. Majdnem mindent, leszámítva az annyira keresett videókat. A törlés előtt két forgatásunk is volt, az elsőből már elkészült a videó, abból tehát nem kellett a nyersanyag, nyilván ezek hiánytalanul előkerültek. A második forgatásnak viszont csak körülbelül a húsz százaléka volt menthető, ami semmire sem elég, de az is világosan kiderült, hogy ha időben léptem volna és a megfelelő programot használom, biztosan megmenthetők lettek volna a fájlok. Ami visszamenőleg nem vigasztal, de a jövőre nézve mindenesetre jó hír.