Egy új tanulmány szerint elképzelhető, hogy az általunk ma ismert világegyetem egy féreglyuk belsejében létezik, ami maga is részét képezi egy sokkal nagyobb univerzumban helyet foglaló fekete lyuknak. A talán kissé meghökkentő lehetőséget - bár ebben a témakörben majdnem minden elképzelés rendelkezik ezzel a tulajdonsággal -, hogy univerzumunk egy féreglyuk, más néven Einstein-Rosen híd belsejéből született, Nikodem Poplawski (Indiana University) vázolta fel legújabb tanulmányában, melyben nagytömegű részecske sugárirányú geodetikus mozgását vizsgálta egy fekete lyuk belsejében, kihasználva az ún. izotróp koordináták nyújtotta előnyöket a fekete lyuk gravitációs terének leírásakor.
Forrás:
hirek.csillagaszat.hu
Feltöltő: Pilóta
Felhasználói tartalom,
A Propeller.hu felhasználók által feltöltött tartalmakkal pörög. A felhasználók által feltöltött tartalmak nem feltétlenül tükrözik a szerkesztőség álláspontját, ezek valóságtartalmát nem áll módunkban ellenőrizni.
28 hozzászólásarrow_drop_down_circle
Poplawski tanulmányában két különböző típusú fekete lyuk, a Schwarzschild-féle és az ún. Einstein-Rosen-féle esetében - mindkettő az általános relativitáselmélet egyenleteinek megoldásaként származtatható - követte a próbarészecske áthaladását a fekete lyuk határán, az eseményhorizonton.
Ezen túl azonban egy fekete lyukba zuhanó részecske mozgását az eseményhorizonton kívülről már nem tudjuk nyomon követni, ehhez a megfigyelőnek vagy be kellene lépnie oda, vagy már eleve a fekete lyuk belsejében kellene tartózkodnia!
Ebből következően igen, tehát "kívülről már nem"!:-)
Naná!:-)
Ettől függetlenül korábban a stabilitás, a tágulás és a zsugorodás kérdése vitatott volt.
Amikor Einstein felállította általános relativitáselméletét, a fizikus közösséggel együtt mélyen meg volt győződve a Világegyetem stabilitásáról. Hiába mutatta meg előbb az orosz Alekszandr Friedmann (1922), majd tőle függetlenül a belga Georges Lemaître (1927), hogy az egyenletek táguló vagy zsugorodó Világegyetemet adnak, senki nem hitte el nekik. Einstein állítólag azt mondta 1927-ben, Lemaître levezetésére: "Az Ön matematikája precíz, de a fizikája förtelmes" - és csak 1933-ban fogadta el a tágulás igazát.
Hamarosan a kísérleti bizonyíték is összeállt. Henrietta S. Leavitt már 1910 körül kidolgozta a galaxisok távolságának meghatározását, Vesto Slipher és mások 1912-ben megmérték a galaxisok vöröseltolódását, és végül Edwin Hubble 1929-ben meghatározta a vöröseltolódás és a távolság összefüggését és ebből levezette a táguló Világegyetemet.
Fekete lyuk keletkezhet a kísérleti folyamat során? Mennyire valósak ezek a félelmek?
Nem lehet kizárni, hogy a nagy energiájú részecskeütközésben pillanatokra keletkezhetnek mikroszkopikus fekete lyukak. Ezek nem stabilak, gyorsan le is bomlanak. A világűrben lévő óriási fekete lyukakhoz semmi közük nincs. Példaként említjük, hogy a Holdat érő kozmikus sugárzás részecskéinek energiája milliószor nagyobb, mint az ember által előállítható energia. Mégsem keletkeznek veszélyes fekete lyukak, nem indulnak be a mindent elpusztító folyamatok. Más veszélyek is szóba kerülhetnek.
webcache.googleusercontent.com/search?q=cache:yUPIoRXfeGUJ:http://fokusz.info/index.php%3Fcid%3D1862959364%26sid%3D1599054744%2Bcern+%C5%91srobban%C3%A1s+vesz%C3%A9lyei&hl=hu&gbv=2&rlz=1W1AMSA_enHU342&gs_l=heirloom-serp.12...17250.28063.0.32156.32.23.4.0.0.1.109.1109.15j1.16.0...0.0...1c.1._j2YiagX_Us&ct=clnk
Új hozzászólás