Mint minden esetben, a fűtésre optimalizált klímák esetében is beszélhetünk előnyökről és hátrányokról, a mérleg nyelve azonban egyértelműen a pozitív irányba billen el. Sorra vettük, mit kell tudni ezekről a készülékekről, amelyek az energiamegtakarítás hatékony eszközei lehetnek. (x)
Napjainkban rendkívül fontos kérdéssé vált az energiatakarékosság, illetve a fűtési költségek csökkentésének lehetősége. A fűtésre optimalizált klímaberendezések energiatakarékosak, ami napjainkban az egyik legfontosabb tulajdonságukat jelenti. Többféle megközelítésből magyarázható ezeknek a berendezéseknek a gazdaságos mivolta, de mindenekelőtt azt kell megemlíteni, hogy a működési sajátosságuknak köszönhetően 1 kW villamos energiából akár 4 kW hőenergiát képesek előállítani. A „hagyományos” fűtőberendezések esetében ez az arány gyakorlatilag egy az egyhez. Ettől függetlenül látni kell, hogy a különböző klímaberendezések energiahatékonysága változó; ezt részben az energiaosztály írja le, de a valóságban olyan tényezők is befolyásolják a tényleges hatékonyságot, mint a külső hőmérséklet, a falak és a hőszigetelés vastagsága, a nyílászárók milyensége, és természetesen a beállított hőfok.
Cseppet sem elhanyagolható szempont, hogy a klímaberendezések biztonságosan használhatók. A lakástüzek jelentős hányada a fűtéshez köthető; mivel a klímaberendezések nem rendelkeznek izzó alkatrészekkel, így a használatuk teljesen biztonságos, természetesen szénmonoxid-mérgezéstől sem kell tartanunk. Ráadásul a korszerű készülékek olyan hűtöközeggel működnek, amelyek az R22 és az R410A gázhoz képest 75%-kal kisebb hatással van a globális felmelegedésre. A modern egykomponensű gázok nem csupán kisebb környezeti terhelést jelentenek, de újrahasznosíthatók is.
Ha klímaberendezést használunk, tulajdonképpen két funkcióra teszünk szert: fűthetünk és hűthetünk vele. Ennek tudatában elmondható, hogy a két funkciót egy készülék áráért kapjuk meg, ráadásul csak egy beltéri egység számára kell helyet biztosítanunk. A mennyezet alatt a falon elhelyezett beltéri egység nem igazán zavarhat bennünket, emiatt helyigényről ritkán esik szó a klímákkal kapcsolatban.
A teljes kép és az objektív megközelítés érdekében természetesen szót kell ejteni a hátrányos tulajdonságokról is. A legfőbb hátrány a kültéri egység szükségessége, ami miatt a rendszer telepítése némileg időigényesebb, drágább és nagyobb felfordulással járhat. Emellett meg kell jegyezni, hogy a kültéri egységek csak olyan épületeken helyezhetők el, amelyek nem esnek műemlékvédelem alá.
Egyeseket zavarhat a készülék működési hangja, ami halk morajlásnak nevezhető. Az olcsóbb, alacsonyabb minőségi osztályba tartozó készülékek zajszintje magasabb lehet. Amikor a klímaberendezéssel fűtünk, a készülék addig végzi a dolgát, amíg eléri a kívánt hőmérsékletet, majd kikapcsol. Amikor a levegő visszahűl, a készülék újra felmelegíti a levegőt. Ez a hőmérsékletingadozás egyesek számára kellemetlen lehet, különösen abban az esetben, ha túlméretezték a klímát a választásnál és a szükségesnél nagyobb kapacitás áll rendelkezésükre.
Tényszerűen megállapítható, hogy a klímaberendezésekkel történő fűtés előnyös tulajdonságai képesek felülmúlni a hátrányokat, vagyis ezek a berendezések nagyszerű alternatívát jelentenek a költségesebben üzemeltető megoldásokkal szemben.
Partner tartalom (x)
Új hozzászólás