Az idén június végén több mint 250 ezer magyar dolgozott legalább fél éve külföldön, és csaknem minden tizedik háztartásban van tartósan külföldön dolgozó személy - közölte a GKI Gazdaságkutató Zrt. szerdán.
A kutatóintézet 1000 fős mintán végzett reprezentatív felmérést idén júniusban. Az eredmények szerint legalább fél éve külföldön dolgozik a teljes magyar munkaképes korú népesség 4,4 százaléka és a háztartások 9 százalékában van tartósan külföldön dolgozó személy.
A GKI megjegyzi, hogy a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) májusban megjelent közleménye szerint 2012-ben mintegy 230 ezer hivatalosan bejelentett magyar állampolgár élt az európai országokban.
A Kopint-Tárki 2010-re körülbelül 60 ezer külföldi munkavállalót becsült, amely mostani felmérés eredményeivel összevetve azt mutatja, hogy 3 év alatt mintegy 190 ezerrel nőtt a külföldön hosszabb időre munkát vállalók száma. Ugyanakkor a KSH felmérése közfoglalkoztatottak nélkül 2010-13 között mintegy 100 ezres bővülést mutat a hazai foglalkoztatott állományban.
Mindez a külföldi munkavállalók számának növekedését figyelembe véve arra világít rá a GKI szerint, hogy a foglalkoztatásban átrendeződés ment végbe: a külföldön dolgozók számának bővülése mellett a Magyarországon (legálisan vagy feketén) dolgozó állomány mintegy 100 ezer fővel csökkent.
Régiók szerint két részre szakad az ország, a két déli régióban és az észak-magyarországiban élő háztartások több mint egytizedében dolgozik valaki külföldön, míg a többi régióban ez az arány 6-8 százalék közötti. E három régióban a munkaképes korúak 6-7 százaléka, az egyéb régiókban 3-4 százaléka vállal tartósan külföldi munkát.
A településtípus szerinti összehasonlítás azt mutatja, hogy a fővárosi háztartásokból kisebb arányú (7 százalék) a munkavállalási célú migráció, mint a vidéki települések háztartásai esetében (9-10 százalék). Ennek oka a budapesti kedvezőbb bérszínvonal, a karrierlehetőségek nagyobb száma és a kisebb munkanélküliség.
Iskolai végzettség szerint a felsőfokú végzettségűek, valamint a szakmával rendelkezők körében nagyobb a külföldi munkavállalás aránya, a gimnáziumi érettségivel rendelkezők jellemzően nem tudnak a határokon túl munkát vállalni.
A GKI összesítése szerint legalább 270-280 ezer magyar dolgozik ideje jelentős részében külföldön. Az ezzel korrigált foglalkoztatási adat jól mutatja, hogy a hazai foglalkoztatás 2010 óta jelentősen mérséklődött, még az ideiglenes munkásokat figyelembe véve is. "A fokozódó +kitántorgás+ pedig arra utal, hogy a hazai munkakeresők elégedetlenek az itthoni lehetőségekkel, miközben külföldön láthatóan kiválóan megfelelnek a követelményeknek" - olvasható a közleményben.
46 hozzászólásarrow_drop_down_circle
mikor állítottam ezt?
"nahát
@bundi: félrebeszélsz! Hazudsz, ezt te mondtad- olvasd el mit írtam! Elég "bizonyiték" a Gki kimutatása amit a cikkben említenek, ezek nem követségi becslések.
Válasz erre Tetszik tegnap, 16:15 "
és van miről beszélni.
Te állítottad , nem én.
bundi
"@nahát: de ha jól emlékszem onnan indultunk, hogy ez nem is igaz, tehát megmutatnád azokat a dolgokat amik szerinted téged igazolnak? csak ha már azt mondtad, hazudok, akkor várom kíváncsian, mire is alapozod ezt... "
"nahát
trükkök a számokkal? Az 500 ezret a baloldali média dobta be, ti meg csak annak hisztek, ennyi!
Válasz erre Tetszik tegnap, 07:25"
és kezdhetjük elölről.
tehát tudnál valami adatot mutatni arról, hogy ezek a számok nem fedik a valóságot? (ha virágnyelven írom le, hogy az 500 000 hazugságnak tartod úgy szebb lesz a számodra?)
Új hozzászólás