Megszavazták a 30 évre titkosított paksi bővítést

Elfogadta az Országgyűlés kedden a paksi atomerőmű bővítésével kapcsolatos változtatásokat, amelyek egyike kimondja, hogy a beruházás végrehajtásával megbízott orosz és magyar szervezetek és alvállalkozóik által kötött szerződésekben szereplő üzleti és műszaki adatok, valamint a megvalósítási megállapodások és az egyezmény előkészítésével kapcsolatos, a döntéseket megalapozó adatok a keletkezésüktől számított harminc évig közérdekű adatként nem ismerhetők meg.

A parlament 130 igen szavazattal, 62 nem ellenében és egy tartózkodás mellett fogadta el Seszták Miklós fejlesztési miniszter javaslatát, amelynek egy része a beruházással kapcsolatos jogi, foglalkoztatási és adat-hozzáférési rendelkezéseket tartalmaz, míg további, hosszabb fele elsősorban az atomenergiáról szóló jogszabályt módosítja a biztonságosabb atomenergia-felhasználásra hivatkozva.

A tárcavezető eredeti, tavaly december elején beterjesztett indítványában 15 évre kezdeményezte titkosítani a szerződéses és döntés-előkészítő adatokat, a törvényalkotási bizottság azonban pénteken, kormánypárti tagjainak szavazataival, az időtartam megduplázását javasolta.

A paksi bővítés az egyezmény alapján létrejövő megvalósítási megállapodások alapján történhet meg, a beruházás fővállalkozója az orosz állami atomenergiai vállalat, a Roszatom lesz.

Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter korábbi tájékoztatása alapján Magyarország 10 milliárd eurós kerettel rendelkező, sávosan, 3,95-4,95 százalék között kamatozó hitelt vesz fel Oroszországtól a paksi bővítésre. A hitel visszafizetését 2025-ben kell megkezdeni, és 21 évig tart, de előtörleszthető.

A meglévő négy paksi atomerőművi blokk várhatóan 2032-37-ig működhet.