Az önkéntesség egyre népszerűbb a fiatalok körében és általában Magyarországon, 3,6 millióan önkénteskedtek már életükben, és csaknem egymillióan havonta teszik ezt – mondta a család- és ifjúságügyért felelős államtitkár hétfőn, a Youth Hungary Új Nemzedék Konferencia megnyitóján.

Novák Katalin elmondta:

fiatalon az élet nagy részében azt tesszük, amit mások elvárnak, az önkéntesség viszont arról szól, amit mi szeretnénk csinálni, és amire saját elhatározásunkból áldozunk időnkből, pénzünkből.

Mint mondta, ezért nagyon jó, hogy egyre több fiatal választja kikapcsolódásként az önkéntességet, hogy segít másoknak – mondta.

Hozzátette: ebben az évben kétezer megkérdezettel reprezentatív kutatást végeztek az önkéntességről, amelynek a részletes eredményeit jövő január végéig mutatják be.

Az előzetes eredményeket ismertetve az államtitkár elmondta: a felmérés szerint az önkéntesség egyre népszerűbb Magyarországon, tízből három felnőtt mondta azt, hogy az elmúlt egy évben önkénteskedett, és további kettő, hogy valamikor az életében önkénteskedett. Vagyis minden második magyar felnőtt végzett már ilyen tevékenységet, amely a fiatalok körében még népszerűbb – jegyezte meg Novák Katalin.

Szavai szerint tehát összesen 3,6 millióan önkénteskedtek már életükben, és csaknem egymillió azok száma, akik sűrűn, legalább havonta végeznek valamilyen önkéntes tevékenységet.

A konferencián Novák Katalin és Illés Boglárka ifjúságpolitikáért és esélyteremtésért felelős helyettes államtitkár átadta az önkéntes tevékenység társadalmi elismerése céljából az Emberi Erőforrások Minisztériuma alapított Pro Voluntarius-díjakat.

Novák: egyre népszerűbb az önkéntesség

Novák Katalin, az Emberi Erőforrások Minisztériumának család- és ifjúságügyért felelős államtitkára és Illés Boglárka ifjúságpolitikáért és esélyteremtésért felelős helyettes államtitkár átadja az önkéntes tevékenység társadalmi elismerése céljából alapított Pro Voluntarius-díjat Miklósa Erika Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas operaénekesnek a Youth Hungary Új Nemzedék Konferencia megnyitóján a belvárosi Akvárium Klubban 2018. december 3-án. Fotó: MTI/Bruzák Noémi

Díjat kapott Tatai Tamás, a tatabányai Alzheimer-kávézó alapítója, a mosonmagyaróvári demenciabarát város egyik kezdeményezője, Kocsisné Gál Csilla, a Szurikáta alapítvány a diabéteszes gyerekekért alapítója, valamint Miklósa Erika Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas operaénekes, aki évek óta hirdeti az önkéntesség fontosságát és tevékeny részese az önkéntesség építésének.

A rendezvényen Novák Katalin és Vincze Géza, az Új Nemzedék Központ vezetője átadta az Új Nemzedék Díjat is, amellyel az innovációt, az együttműködést és az önkéntességet díjazták. A díjat a Nyár52 – Minden napra egy program projekt kapta, amely 312 kisgyermeknek, kamasznak és felnőttnek szervezett élvezetes szünidőt.

Illés Boglárka a díjátadó előtt azt mondta, az ifjúságkutatás során sok fiatal nyilatkozott úgy, hogy azért nem önkénteskedik, mert nem hívják, ezért nevezte a helyettes államtitkár fontosnak az Új Nemzedék Díj pályázatait, amelyek "bekapcsolják" a fiatalokat az önkéntességbe.

A Youth Hungary Új Nemzedék Konferencián az ifjúsági szervezeteknek, az ezen a területen dolgozóknak, döntéshozóknak, fiataloknak kínálnak találkozási lehetőséget.

Forrás: MTI

8 hozzászólásarrow_drop_down_circle

Eladott Ország
A társadalom, azon belül a középréteg lenne az, amelyik elég erős és elég érzékeny ahhoz, hogy az ilyesfajta társadalmi szerepvállalásra alkalmas legyen. Magyarországon gyakorlatilag nincs középréteg. Néhány elképesztően gazdag család van, kicsivel több jó körülmények között élő, sikeres ember. Aztán már csak a nyomor különféle fokai léteznek. Kitől tetszik elvárni azt a fajta szociális érzékenységet, ami megmozdítja a társadalmat és fenntartja a társadalom számára fontos intézményeket? A havi 130 ezerért gürcölő mentős, a közmunkás, a minimálbéres, a kisnyugdíjas, a rokkantnyugdíjas, a sárgacsekkekkel sakkozó, a csak egy szobát fűtő, a gyereke továbbtanulása érdekében mindenről lemondó, a két-három munkahelyen robotoló társadalom már réges-régen erején felül teljesít. Olyan emberek tartják fenn az szociális hálónak a látszatát, akik maguk is segítségre szorulnának. Magyarországon teljesen természetes, hogy az a középkorú, aki a szüleit és a gyerekeit is támogatni kénytelen, aki egy éven át spórol arra, hogy egy hosszúhétvégét eltölthessen valahol és nyaralásnak nevezhesse, aki fizeti a lakástörlesztőt, a fizetése felét adók és járulékok formájában befizeti az államkasszába, még a nagyon kevésből, a semennyiből támogatja a segélyszervezeteket, aki a megadóztatott jövedelme maradékából karácsonykor megtölti a szegényeknek szánt bevásárlókocsikat – természetesen ezzel is az államkasszát gyarapítva – önkéntesként beáll ételt osztani, ruhát gyűjteni, ő az, aki fenntartja az állatmenhelyeket, aki adakozik, amikor a kórház számára gyűjtés indul és aki megveszi a táblát az iskolába, vagy kifesti az osztálytermet társadalmi munkában. Magyarországon a kisnyugdíjasok adnak abból, amiből megélni sem lehet, irodai dolgozók önkénteskednek és gyűjtenek, miközben három évig kuporgatják a pénzt egy fogpótlásra. Az állam pedig kivonul mindenhonnan. Az iskolákat és idősotthonokat átadja az egyháznak, a rászorulók, betegek, öregek problémája nem érdekli.
Ez itt nem minden hozzászólás, csak az utolsó néhány. Kattintson, ha mindet olvasná!
szalai31
----Itt találsz meztelen lányok a városodban : Huit.Re/Lanyok
simmering73
Nektek is élen kellene járni, Például azzal, hogy elmentek a ...ba.
Eladott Ország
A társadalom, azon belül a középréteg lenne az, amelyik elég erős és elég érzékeny ahhoz, hogy az ilyesfajta társadalmi szerepvállalásra alkalmas legyen. Magyarországon gyakorlatilag nincs középréteg. Néhány elképesztően gazdag család van, kicsivel több jó körülmények között élő, sikeres ember. Aztán már csak a nyomor különféle fokai léteznek. Kitől tetszik elvárni azt a fajta szociális érzékenységet, ami megmozdítja a társadalmat és fenntartja a társadalom számára fontos intézményeket? A havi 130 ezerért gürcölő mentős, a közmunkás, a minimálbéres, a kisnyugdíjas, a rokkantnyugdíjas, a sárgacsekkekkel sakkozó, a csak egy szobát fűtő, a gyereke továbbtanulása érdekében mindenről lemondó, a két-három munkahelyen robotoló társadalom már réges-régen erején felül teljesít. Olyan emberek tartják fenn az szociális hálónak a látszatát, akik maguk is segítségre szorulnának. Magyarországon teljesen természetes, hogy az a középkorú, aki a szüleit és a gyerekeit is támogatni kénytelen, aki egy éven át spórol arra, hogy egy hosszúhétvégét eltölthessen valahol és nyaralásnak nevezhesse, aki fizeti a lakástörlesztőt, a fizetése felét adók és járulékok formájában befizeti az államkasszába, még a nagyon kevésből, a semennyiből támogatja a segélyszervezeteket, aki a megadóztatott jövedelme maradékából karácsonykor megtölti a szegényeknek szánt bevásárlókocsikat – természetesen ezzel is az államkasszát gyarapítva – önkéntesként beáll ételt osztani, ruhát gyűjteni, ő az, aki fenntartja az állatmenhelyeket, aki adakozik, amikor a kórház számára gyűjtés indul és aki megveszi a táblát az iskolába, vagy kifesti az osztálytermet társadalmi munkában. Magyarországon a kisnyugdíjasok adnak abból, amiből megélni sem lehet, irodai dolgozók önkénteskednek és gyűjtenek, miközben három évig kuporgatják a pénzt egy fogpótlásra. Az állam pedig kivonul mindenhonnan. Az iskolákat és idősotthonokat átadja az egyháznak, a rászorulók, betegek, öregek problémája nem érdekli.
Zeta
@Eladott Ország: ez is csak egy újabb hazugság a részükről!
Benedista
Szeretnéd megtalálni egy nő egy éjszakát? Látogatás a = = > www.3xDate.top

Új hozzászólás

Hozzászólás írásához regisztráció szükséges. Regisztráljon vagy használja a belépést!


Még karakter írhatElolvastam és elfogadom a moderálási elveket.