A karanténnak nincs jogi definíciója, vagyis jogszabályokban nem találjuk ezt a kifejezést.

A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) összefoglalója rámutatott: a karanténnak nincs jogi definíciója. A hétköznapi szóhasználatban alapvetően kétféle intézkedést érthetünk rajta:

egy beteg, vagy fertőzésgyanús személy elkülönítését; vagy

egy település, terület vagy épület lezárását, vagyis annak elhagyására vagy az oda való belépésre vonatkozó tilalom bevezetését.

A magyar járványügyi szabályok mindkettőt ismerik, a magyar jogszabályok pedig a járványügyi intézkedések körében foglalkoznak a karanténnal.

Kicsit nehezebb a helyzetünk, ha a hatóságok javaslatára önként vonulunk karanténba, erre ugyanis szintén nincsenek külön munkaügyi szabályok, minden egyéni megbeszélés kérdése. Azt is figyelembe kell venni, hogy sok munkahelyen egyáltalán nem megoldható az otthoni munkavégzés, ilyen például egy szupermarket, vagy akár egy összeszerelő üzem, de természetesen ide tartoznak a tanárok, mentők, vagy épp a tűzoltók is.

Ha a magyar hatóságok kötelezően rendelnék el a karantént, mindjárt más lenne a helyzet, akkor a TASZ által összegyűjtött szabályok vonatkoznának ránk. Müller Cecília országos tisztifőorvos szerint azonban ez egyelőre csak egy kérés, nem pedig hatósági intézkedés.

Sok munkavállalónak nem világos, hogy mikor mehet önkéntes karanténba

Addig azonban, ha a szerencsések vagyunk, és tudunk otthonról dolgozni, az első lényeges információ, hogy

ha a cég elvárja a benti munkavégzést, ezt nem tagadhatjuk meg.

Magyarországon ugyanis jelenleg nincs kihirdetett járványügyi vészhelyzet. Ebben az esetben pusztán félelemből nem maradhatunk otthon – mondták a hvg.hu-nak korábban az Orbán és Perlaki Ügyvédi Társulás (OPL) szakértői. Kivétel, ha a dolgozót (például egy kamionsofőrt) a főnökei olyan veszélyes zónába akarnak küldeni, ahol nagy eséllyel kapná el a vírust, vagy ha olyan helyről jött haza, ahol vannak fertőzöttek, és ami a legfontosabb: tüneteket is mutat.

Ha fertőzött területen voltunk, és szeretnénk önként karanténba vonulni, akkor persze megtehetjük. Ha elég rugalmas a munkaadó, ez egyéni megbeszélés kérdése. Ha nincsenek tüneteink, akkor hivatalosan mehetünk közösségbe, de azért mindig kérdezzük meg a főnökünket, mielőtt ilyet tervezünk.

Megint más a helyzet, ha önkéntes karantén esetén nem tudunk dolgozni.

Ha továbbra is kapni akarjuk a fizetésünket, akkor az egyetlen lehetséges megoldás, ha szabadságra megyünk.

Sokan elfelejtik, de a munkavállalók csak szabadságuk hét napjával rendelkeznek, a többi a munkaadó hatásköre, ezért ezt elő is írhatja. Bonyolultabb a kérdés, ha abban az évben már kivettük a nekünk járó szabadságot, ilyenkor ismét a munkáltató rugalmasságára van szükség, hogy kifizesse a karanténban töltött napokat. Ez esetben ugyanis nem számítunk betegnek, és nem jár a táppénz.

Cikk- és címlapkép: Pixabay

(tasz.hu, hvg.hu)

2 hozzászólásarrow_drop_down_circle

tudode
Az a szomorú, vagy milyen, hogy Dunát lehet rekeszteni a fejtől a farokig azokból a jogÁSZ-okból, akik még gyakornokok sem voltak, csak migráncsozó, Sorosozó, SATÖBBOTÖZŐ, béna kacsázó politikusok!
.
Aszonta őfélesége ÁLLAMVÁLSÁG VAN/volt
.
index.indavideo.hu/video/Orban_Viktor_elorehozott_valasztast_akar
.
Tudta, tudta, oszt' állatorvosi ló lett belőle/lük!
vacsi
"Müller Cecília országos tisztifőorvos szerint azonban ez egyelőre csak egy kérés, nem pedig hatósági intézkedés."
Először is, Müller Cecília mi a fenének kér ilyet, ha a munkaadó nem tudja biztosítani a feltételeket.
Másrészt, a koronavírus, mint világjárvány, több, mint 2 hónapja kezdődött, bőven lett volna idő a Munka Törvénykönyvének a módosítására, ami már a járványhelyzeteket is figyelembe veszi!

Új hozzászólás

Hozzászólás írásához regisztráció szükséges. Regisztráljon vagy használja a belépést!


Még karakter írhatElolvastam és elfogadom a moderálási elveket.