Különleges egyházi szimbólumok

A vallásos világ, a művészetek és a filozófia hatására a Föld különböző kultúráiban ismert lett néhány szimbólum, mint például a kereszt, a jin-jang vagy a Dávid csillag. Az egyházak, azonban sokszor rendelkeznek rájuk jellemzőbb, sajátosságaikat jobban hangsúlyozó, némileg talán kevésbé ismert motívumokkal. Az egyházak és irányzatok által használt szimbólumok leírásával könyveket lehetne megtölteni. Ezek sokszínűségére álljon itt néhány példa: Zászlót tartó bárány Bár más keresztény egyházaknak is szimbóluma, a Református Egyház címerében központi helyet foglal el, amely Krisztus áldozatára és különleges győzelmére emlékeztet. Az egyház címerében a kereszt kétszer is előfordul: az Isten Báránya keresztes zászlót tart, amelynek a rúdja szintén kereszt alakú. Luther-rózsa Az evangélikusok legismertebb jelképe. Ez eredetileg Luther személyes címere volt. Vitairatait, okmányait és leveleit, a kor szokásai szerint pecséttel hitelesítette. Luther így írt a pecsét elkészítőjének: „A kereszt legyen az első, feketén, szívbe helyezve, ami természetes színű. Ezzel arra akarom magamat emlékeztetni, hogy a Megfeszítettben való hit üdvözít bennünket. … Ez a szív fehér rózsa közepén legyen annak kifejezéséül, hogy a hit örömmel, vigasztalással és békességgel ajándékoz meg, és egyenesen egy fehér, üde rózsába helyez. Mivel nem olyan békesség és öröm ez, amilyent a világ ad, azért legyen a rózsa fehér, és ne piros. A fehér szín ugyanis a lelkek és angyalok színe. …. " Menóra A legősibb zsidó szimbólum a menóra (lámpás). Hét, egyetlen csőrendszerrel ellátott olajmécses, melynek hét égője van. Párhuzamosan fölfelé ívelő fához hasonlít, amelynek ágai kétoldalt ölelik át a törzsből egyenesen felfelé ívelő főágat. Már Mózes korában is fontos szerepet töltött be: a pusztai Szentély középpontjában állt, s egyetlen percre sem aludhatott ki a lángja. Egyesek szerint a hétágú lámpás a hét 7 napját jelenti, s a páros és páratlan napok középpontjában a szombat áll. Mások úgy vélik, hogy az oldalsó lángok a világ hat irányát jelzik. Kettős háromszög S betűvel A Szcientológia Egyház ezen szimbólumában “S” a Szcientológiát jelenti, az alsó háromszöget ARK-háromszögnek nevezik; ahol az A=affinitás, R=realitás és K=kommunikáció. Ez a három, egymással kölcsönösen összefüggő tényező együttesen a megértést adja, ezt fejezi ki ez a háromszög. Az ARK a Szcientológia vallás fontos alaptétele. A felső háromszög a KRC-háromszög. A csúcsok: a K a tudást (angolul: knowledge), az R a felelősséget (responsibility) és a C a kontrollt (control) jelenti. Félhold A muszlim kultúrában az idő mérése a hold járásával kapcsolatos, innen való a félhold mint szimbólum. Az iszlám nem támogatja az ábrázolást, így a félhold – amellett, hogy megjelenik minaretek csúcsán - sem köthető egyházaikhoz, inkább állami szimbólumok, zászlók és címerek részeként található meg. A szimbólumok ismerete több megértést hoz az emberek közé, s jól jönne egy objektív, érzelmektől mentes és minél teljesebb kiadvány, melyben az egyházak maguk határoznák meg, hogy az általuk használtak mit jelentenek, honnan erednek. Egy ilyen mű segítené egymás jobb megértését a vallás és a filozófia területén, s ezeken keresztül általában véve az életben is.