Vallási alapú hátrányos megkülönböztetés vádjával amerikai zsidók egy csoportja beperelte az Airbnb-t, mert a vállalat levette kínálatából a megszállt Ciszjordániában található izraeli telepeken lévő, mintegy 200 kiadó lakást.
A 18 felperes, akik Delaware államban nyújtották be keresetüket egy szövetségi bíróságon, azzal vádolják az Airbnb-t, hogy
hátrányosan különbözteti meg a zsidó tulajdonú ingatlanokat, miközben továbbra is engedélyezi a ciszjordániai keresztényeknek és muzulmánoknak a lakáskiadást.
A felperesek között vannak ingatlantulajdonosok, illetve olyanok, akik élni akartak az ingatlanközvetítő cég szolgáltatásával a törölt zsidó lakásokra vonatkozóan.
A felperesek szerint lépésével a delaware-i bejegyzésű Airbnb állást foglalt Ciszjordánia kérdésében, amelyet Izrael 1967-ben, a hatnapos háború során foglalt el Kelet-Jeruzsálemmel együtt, és ahol palesztinok jövőbeli államukat akarják létrehozni.
Az Airbnb vallási és nemzetiségi alapú döntést hozott arról, hogy ki adhatja ki lakását
– mondta Robert Tolchin, a felperesek egyik ügyvédje. A felperesek ügyvédjei azzal érvelnek, hogy a cég a döntést az Egyesült Államokban hozta meg, ami pedig amerikai állampolgárok jogait sérti.
A felperesek jogorvoslatot kérnek a vélt jogsértés megszüntetésére, és kártérítést, első sorban a kiadásból származó bevételi veszteség miatt.
Az Airbnb másfél hete közölte, hogy körülbelül kétszáz olyan szállást töröl kínálatából, melyek izraeli telepeken találhatók Ciszjordániában. A cég arra hivatkozott, hogy a telepek az izraeliek és palesztinok vitájának egyik központi kérdését jelentik, és a nemzetközi közösség több tagja is hangsúlyozta:
a vállalatoknak nem szabadna a térségben tevékenykedniük, mert meg vannak győződve arról, hogy nem szabad nyerészkedni ott, ahonnan embereket űztek el.
Izrael élesen bírálta a döntést. Gilád Erdán belbiztonsági miniszter pedig fel is szólította az érintetteket, hogy indítsanak pert az Airbnb ellen.
A nemzetközi közösség legtöbb országa törvénytelennek tekinti a lakóövezetek építését a hatnapos háborúban elfoglalt területeken, de Izrael szerint ezeknek a területeknek a jövőbeli hovatartozását a 2014 óta szünetelő palesztin-izraeli béketárgyalásokon kell majd meghatározni.
Hozzávetőleg 600 ezer izraeli él Ciszjordániában és Kelet-Jeruzsálemben. Az ENSZ Biztonsági Tanácsa 2016-ban a telepépítési politika leállítását követelte Izraeltől.
Cikk- és címlapkép: Pixabay
(MTI)
2 hozzászólásarrow_drop_down_circle
Új hozzászólás