A szakszervezetek úgy jártak, ahogyan a sajtó: a politika vetélytársat látott bennük, és harminc éve ott üti őket, ahol éri. A szakszervezetek úgy jártak, ahogyan a sajtó: a politika vetélytársat látott bennük, és harminc éve ott üti őket, ahol éri. Nyilván nem mindegyik egyformán – a magukat baloldalinak deklaráló kormányok csöndben, szégyellősen, a jobboldaliak bátran, mindig valamilyen hazug ideológiát is kreálva hozzá. Most, 30 évvel a szabadság kivívása után itt állunk egy „félig szabad”, legyengített társadalmi immunrendszerű országban, ahol a kormánykritikus sajtó romokban hever, a szakszervezeti szervezettség és a munkajogi védettség kirívóan alacsony, az országot pedig évente tíz- és százezrek hagyják el a kilátástalanság miatt.

(Forrás: nepszava.hu, RonaGyuri által)

1 hozzászólásarrow_drop_down_circle

RonaGyuri
Bár a hazai szakszervezetek még a viccbélinél is feleslegesebbek,

azonban – pláne a Népszavában – ez a felvetés igencsak jogos

Hargitai Miklós cikke a Suzuki ügyre felfűzve lényegében jól írja le – bár nem ez volt a primer szándéka - az európai polgári demokratikus kultúra hazánkba való beszivárgása hiányai közül a legjobban tetten érhető, az un. szakszervezetek fogalmát. Mármint nálunk.
Igaz ezt az un. vállalati négyszög kapcsán fogalmazta meg egy vezető, de a szakszervezetre lett igaz: szinte minden pártnak meglettek a fiók-szakszervezeteik.
Ami pedig a legfőbb mondandót illeti szerintem a dolog egy kicsit egyszerűbb. Mint annyi másban nem a tőke, hanem a tőle beszerezhető járadék az igazi cél. Az legyen az ő gondjuk, hogyan termelik ki! =))

Új hozzászólás

Hozzászólás írásához regisztráció szükséges. Regisztráljon vagy használja a belépést!


Még karakter írhatElolvastam és elfogadom a moderálási elveket.