Tóth Vera csütörtöki szegedi koncertet a zsinagógában a jazz, blues, pop és a fekete zene jellemezte. Mindig hitt abban, hogy a zenei hidak építése elengedhetetlen különböző stílusok képviselői között.

Tóth Vera: összefogással mindent el lehet érni

Fotó: Tóth Vera / Facebook

Mindezeket pedig egyedi hangszerelésben hallhattuk. Színpadra a húszéves Budapest Jazz Orchestrával, az Ivan & the Parazol frontemberével, Vitáris Ivánnal és Pásztor Annával, az Anna & the Barbies együttes énekesnőjével lépett fel. A koncert kapcsán a Délmagyar interjút készített az énekesnővel.

Így több műfaj kedvelőit sikerült a közönség soraiban is összekovácsolni?

Valóban, amikor például Iván elénekelt egy dzsesszdalt – hiába rockzenész –, fantasztikus volt. Ugyanígy Anna, aki eredendően underground és alternatív rockzenész. Miért ne? Néha mi, előadóművészek is szeretünk kilépni az állandó szerepeinkből, és egy egészen más műfajt megszólaltatni. Felüdülés! És azt gondolom, hogy a közönségnek is jólesik. Nem beszélve arról, hogy a mai zenészt hazánkban csak akkor lehet „megmenteni”, ha hidakat épít a zenei stílusok között, és ha nagyon hisz abban, amin dolgozik. Ezen túl összefogással rengeteg mindent el lehet érni.

Ez nagyon látszott például ahogyan Pásztor Annával együtt énekeltek a színpadon.

Különböző a stílusunk, mégis nagyon jól működik a színpadi kémia. Ugyanígy Ivánnal is. Nagyon boldog vagyok, hogy meg tudtuk valósítani a koncertet, és ilyen fantasztikusan debütált ez a felállás. Büszke vagyok rá, hogy évek munkája ért egy picit révbe.

Folytatódik a Tóth Vera-turné?

Mi tudatosan vidékre sze­­rettük volna vinni ezt a koncertsorozatot. Kicsit igazságtalannak tartom, hogy Bu­­dapest-centrikus mindig min­­den. Szerintem az a jó, ha egy ilyen koncertet is meghallgathatnak a megyeszékhelyeken, vidéki szép, történelmileg jelentős épületekben.

Az az érzésem, szereti Szegedet.

Az egyik kedvenc városom, Pécs, Győr, Eger mellett. Mindegyiknek megvan a maga különlegessége. Szegedet azért szeretem, mert sokszínű. Elutazik az ember a fővárostól kétszáz kilométert, és egy másik kis világba lép bele. Életem el­­ső komoly turnéjának állomása volt Szeged. A kvartettünk beatboxosa, Molnár Tibor is szegedi, és olyan, mintha a fiam lenne. Imádom az egyik szegedi halászcsárdát, ha egyedül jövök, mindig bemegyek. A Szegedi Ifjúsági Napokon is játszottunk a Budapest bárral, utána maradtunk kicsit. A fiatalok, az egyetemisták nagyon jó fejek. Sokféle ember él Szegeden, többek között ettől is sokszínű, jó hangulatú a város.

A koncert beharangozójában elmondta: a humor és a zene fontos az életben. Hitvallása, hogy az éneklés nem csak a zenéről szól, a munkássága egy szolgálat, amit örömforrásnak szán.

A humor és a zene segít. Ha közelebbről megvizsgáljuk a világ zenei műfajait, akkor a klasszikus zenében is megta­láljuk olykor a humort. A zenészek kommunikációjának is egyébként az egyik összekötő eleme a humor. Csak néha fé­lünk, hogy kibontakozzon, mert sokan attól tartanak, hogy nem értik majd meg, nem lesz befogadó a közönség. Pedig a humor mindenkit elérhet. Nagy szükség van rá, mert gyógyítja a lelket. Annyira nagy szükség van arra, hogy általa az em­berek kizökkenjenek a napi ma­lomkerékből, és tudjanak kicsit nevetni.

Délmagyar

Új hozzászólás

Hozzászólás írásához regisztráció szükséges. Regisztráljon vagy használja a belépést!


Még karakter írhatElolvastam és elfogadom a moderálási elveket.

További ajánlatok

Szórakozás - 2019. November 17., 17:11
Közös dallal emlékeznek Fábián Julira
Itthon - 2019. November 17., 17:01
Ada megmutatta koraszülött babáit