Értékmentett szavak: a skyscraper-től a felhőkarcoló-ig
„Nyelvünk angol eredetű vizsgálatát mennyiségi és minőségi szemontok egyaránt kívánatossá teszik.” A Tinta Könyvkiadó 2023-as termésében két olyan kötetet is szerepel, amelyek a magyar szókészlet idegen eredetű, részben már jövevényszóvá is vált elemeinek a vizsgálatával foglalkozik.
A gyerekek lételeme a szellemi fejlődés
„Közhely, hogy a gyerekek a születésüktől kezdve játékos formában fedezik fel, értelmezik és rendszerezik a körülöttük lévő világot.
Grétsy László emberközelből
Olvasni 4-5 éves korában tanult meg, 10 évesen már keresztrejtvénye jelent meg nyomtatásban.
Nem régies, inkább választékos
“Némelyek magányosan, mások szinonimáikkal együtt vesznek részt gondolataink érzékletes kifejezésében”, avagy a közmondáskutató a kifejezések tengerébe száll alá, mint a Kon-Tiki expedíció tagjai.
Foglalkozása: újságíró
“A politikától, a hatalmi viszonyoktól teljességgel független újság, újságírás persze napjainkban is csak álom.
A fordító és tolmács az anyanyelvének őre is
“Nagyon fontos, hogy a fordító, illetve tolmács az anyanyelvét is igen magas szinten tudja használni.
A pop-rock előnyei az angol szókincs bővítésében
“A célunk az, hogy megmutassuk, miképpen lehet hatékonyan segítségül hívni az anyanyelvet az idegennyelv-ismeret fejlesztése érdekében.” Mi motiválhat leginkább a nyelvtanulásra?
Hogyan mondják olaszul…?
Fábián Zsuzsanna szerint változatlan az a jelenség, hogy „itáliaiak” egymás között az olasz köznyelvet használva felismerik, hogy melyikük honnan származik.
Lassú víz partot mos?
A szólások képszerűbbé, hatásosabbá teszik a kifejezésmódunkat, a közmondások pedig nagyon sok szituációra fogalmaznak meg frappáns, találó életbölcsességeket, vallja Forgács Tamás szegedi professzor.
"Újra és újra vissza kell térnünk a klasszikusokhoz"
“Érdekes megfigyelni, hogy Ezópus meséiben az állatok majdnem mindig saját természetüknek megfelelően viselkednek, de az állatok tulajdonságai mindig azonosíthatók valamilyen emberi tulajdonsággal is.” Beszélgetés Esopus meséiről Kiss Gáborral, a TINTA Könyvkiadó főszerkesztőjével.
Merre menjünk a tájszavak rengetegében?
"Nagy élmény a szótárt bárhol felnyitni.
Divatszavakból maradandók
“Az újdonság varázsa lengi ugyan körül ezeket a szavakat, de létrejöttük szerint általában besorolhatók az ismert szóalkotásmóddal született szavak közé…” – Beszélgetés Molnár Csikós László vajdasági nyelvésszel a szóképzés furcsaságairól, anyaggyűjtésről és egyéb nyelvészeti kutatásokról.
Jókai nem állt meg egy szinonimánál
“A Jókai-enciklopédia nemcsak arra szolgál, hogy egy-egy számunkra ismeretlen szót, fogalmat megkeressünk benne és információt kapjunk róla, hanem kiváló olvasmány is.” Hány szinonimát használt Jókai?
Mi lesz a 2020-as év szava?
Mit mutatnak a korfestő szavak?
Mi lehet Pázmány Péter titka?
“Nincs oly rossz kert, melyben valami hasznos fű nem volna; nincs oly rossz könyv, melyben semmi jó nem találtatnék…” Pázmány Péter a magyarországi ellenreformáció legjelentősebb alakja, a magyar nyelv egyik legnagyobb mestere volt; írásai valóságos stílusbravúrok, olykor az élőbeszéd elevensége jellemzi, háttérben a...
"Figyelemfölkeltő címet adni nem könnyű"
“Nem hiszem, hogy olvasóink közül sokan hallották volna az alábbi három bölcsességet: akkor jó a kicsi alma, mikor nagy nincsen; nem vaknak való a tükör vagy magról hajt a cserfa is.” Beszélgetés nyelvünk változásáról és hajdani gondolati-érzelmi gazdagságáról Balázsi József Attila és Kiss Gábor szerkesztőkkel.
A márkák vizsgálata izgalmas terület
“Ha tudnám, hogy melyik márkanév lesz sikeres, akkor már Hawaii szigetén ülnék a pálmafák alatt.” – Interjú Kovács Lászlóval, a Márka és márkanév című könyv szerzőjével.
“Aki hallgat, az is beszél”
“A könyv egyik mottója, hogy mindenki érvel.
Lőrincze Lajos könyvtárbővítési pályázat
A TINTA Könyvkiadó, mint a magyar egynyelvű szótárak legnagyobb kiadója, átérezve felelősségét pályázatot ír ki, hogy a magyar közoktatásban széles körben elérhetőek legyenek a magyar nyelv mai állapotát leíró új szótárak.
Mit mutatnak a szavak?
Szerinted melyik három szó jellemzi legjobban 2016-ot?
“Érdekes világ a népi ornamentikáé”
"Ezeknek a motívumoknak kulturális tartalma, továbbadandó értéke van" - vallja a "magyaros kifestőkönyveket" készítő Horváth Ágnes, aki idén elnyerte a TINTA Arany Penna Díjat.
Mit keres a Nagyítás című film plakátja egy nyelvészeti könyv címlapján?
Mit keres a Nagyítás című film plakátja egy nyelvészeti könyv címlapján?
Vannak helyhez, történelemhez kötődő közmondások
A távoli ország nyelvének közmondásai az ottani valóságot tükrözik, de az európai nyelvek bölcsességeiben is különböző élettapasztalatok tükröződnek.
“Szívügyem a nyelvi ismeretterjesztés”
A nyelvet soha sem lehet teljesen kifürkészni, vallja Horváth Péter Iván, aki könyvében olyan kérdésekre próbál meg válaszolni, mint például: mi kell a magyar mondatba?
Gárdonyi ma is inspiráló
"A szótár szerkesztői a nyelvet írják le.
“Mindig játszom a magyar nyelvvel”
Nagyon erősen megjelent a számítástechnika az oktatásban (meg az órákon is), ehhez, bizony, nekünk is alkalmazkodni kell.
A szelfi szó a nyerő
Ismét a szelfi az év szava, a második helyezett a netadó, a bronzérmes pedig a rezsicsökkentés a TINTA Könyvkiadónál.
“Még prémiumot is adtak”
“Ha lehet ismét igényt benyújtani, most azt kérném odafentről, hogy adjanak testi és lelki erőt a 2015. év küzdelmeihez, bizakodásaihoz.” A Cultura.hu-n könyves sikerek és csalódások 2014-ben – Kiss Gábortól, TINTA Könyvkiadó főszerkesztőjétől.
Közelebb a “halzsíros atyafisághoz”
“Sajnos, a magyar nyelv rokonságát csak „unalmas” és bonyolult nyelvtörténeti szabályok segítségével lehet felfedni, s a mai kor erre nem vevő.” Beszélgetés a szótárak és nyelvrokonság ‒ nyelvek és népek rokonsága kapcsolatairól.
A kínai nyelv titkai
A kínai nyelvben nincs semmi ördöngösség – vallja P. Szabó József, a magyar újságírás jól ismert alakja.