Az MSZP szervezetlen, meggyengült, a tagsága elfogyott, a szocialista pártvezetés pedig olyan, mint fecsegő öregasszonyok gyülekezete - így ostorozza saját pártját Gyurcsány Ferenc abban a dokumentumban, amelyet a párt általa meghirdetett átvilágításához szánt alapnak. Az [origo] birtokába került anyagban Gyurcsány keményen kritizálja a kampányt, beszól Mesterházy Attilának, piszkos pártpénzügyekre és vállalkozóknak tett szívességekre utal.
Felhasználói tartalom,
A Propeller.hu felhasználók által feltöltött tartalmakkal pörög. A felhasználók által feltöltött tartalmak nem feltétlenül tükrözik a szerkesztőség álláspontját, ezek valóságtartalmát nem áll módunkban ellenőrizni.
8 hozzászólásarrow_drop_down_circle
Miért hagytuk, hogy így legyen?
Egyfajta elég tételt érezek és érezhetnek mindazok a párttagok, volt párttagok, megtagadottak, kitaszítottak, akik az Ön által írt dolgozat sorait olvassák. Elégtételt, de elkeseredettséget, hogy a magyar baloldal a Magyar Szocialista Párt képtelen tanulni a történelemből, képtelen kialakítani olyan stratégiát, olyan hatásos védelmi, önvédelmi eszközöket, rendszereket, amelyek megvédhetik a mostanihoz hasonló viszonyoktól, helyzetektől, megvédik a külső támadásoktól, és megvédik saját ostobaságaitól. Alapvetően viszont el kell fogadni egy nagyon fontos axiómát, amely ha tetszik, ha nem átfogó és örök érvényű mindenféle politikai pártra nézve. A politika a hatalomról szól!!! A hatalomról, amely emberi létkörülményeket határoz meg, amely csoport érdekeket szolgál, amely a beleszólás, a ráhatás jogát, lehetőségét teremti meg a résztvevők számára. A hatalomról, amely nem kizárólagos filozófiai elméletek síkján létezik, hanem az emberi lét földhözragadt napi göröngyei között. Éppen ezért, ha valaki bármilyen lét, társadalmi viszony megteremtésének az igézetében ábrándozik, nem árt, ha minden gondolatában ott lebeg a kikerülhetetlen akadály, maga az EMBER, minden késztetésével, erényével, gyengeségével és gyarlóságával együtt.
I. Kormányzás egy nyugatos Magyarország megteremtésének igézetében.
Ha csak a pártok nevei lennének a meghatározói a hatalom milyenségének, akkor valóban közös nevezőre lehetne hozni a kormányzás elmúlt nyolc évét, hiszen a kormányzó párt az MSZP volt. Ha azonban részleteiben is feltárjuk az időszak erőviszonyait (mint ahogy Ön részben ezt meg is tette) már sokkal árnyaltabb képet kapunk. A hatalmi arénát ugyanis korán sem azok az erők töltötték ki 2002-2004 között, akik 2004-től, de különösen 2006 óta.
A nyugatos Magyarország a választásokat eldöntő mezei szürke állampolgár esetében nem egy reform eszmevilágot jelent, hanem az ausztriaihoz közelítő béreket, elviselhető, tisztességes és igazságos közteherviselést, társadalmi lét és közbiztonságot. A mezei szürke választópolgár nem ért a monetáris politikához, nem érti az államháztartás hiányának GDP arányos követelményrendszerét, és még sok-sok mindent nem. Azért választja meg az országgyűlési képviselőket, mert azok értenek hozzá, azoknak elhiszi. Olyan országgyűlési képviselőt választ amely olyan pártnak a tagja amely leginkább az ő érdekeit szolgáló programot hirdet. És megválassza akkor is, ha az ígéret nem konkrét eredményekre, hanem a változtatás ígéretére vonatkozik. A választásokat nem az ígéretek hiánya és nem a reformokat elutasító önteltség és dac döntötte el. Nem!!! Az az egyszerű tény amelyet Ön a dolgozatában sokféleképpen próbál megmagyarázni. A Medgyessy kormány által elkövetett brutális hibák egyértelműen a koalíció hibái voltak. Az viszont kizárólagosan az MSZP és az Ön hibája, hogy össztársadalmi egyeztetés és összefogás megteremtésének a lehetőségét kihagyva, önkényesen reformnak nevezett, de részleteiben és hatásaiban nem vizsgált reformoknak nevezett önkényes kísérletezgetésbe kezdtek, amely gyakorlatilag tönkre tette a pártot, az országot, megosztotta a nemzetet, teret nyitott a radikalizmus kialakulásához és végül elvezetett a párt történelmének legsúlyosabb kríziséhez.
Látjátok a tenyerem?
Ez a jobbik!
Új hozzászólás