A mai Petőfiszállás község Bács-Kiskun megyében és a Kalocsai egyházmegyében fekszik, közel Kiskunfélegyházához. Történelme során a következő neveken ismerték: Ferencszállás, Pálos-szentkút, Petőfiszállás. Petőfiszállás - Ferencszállás néven - a XIII. században a Magyarországra beköltöző kunok egyik települése volt a Kiskunság területén. A falunak saját temploma volt. A község békés életét a XVI. században a török hódítás törte meg. A portyázó török-tatár csapatok elől a lakók a nagyobb védelmet biztosító városba, Kecskemétre költöztek. A falu határát - több más kun pusztával együtt - Kecskemét városa legelőnek bérelte. A török kiűzése után (1686) a felszabadult Jászkunságot a bécsi udvar a Német Lovagrendnek adta el. Az egykori kiváltságos terület lakói azonban sorsuk rosszabbodásába, abba hogy jobbágysorba kerültek, nem nyugodtak bele. Elérték, hogy a vételárat saját erőből visszafizetve, a szolgaságból megválthatták magukat. Ennek során - a megváltási összeghez való hozzájárulás arányában - a termőföld saját tulajdonukba került. Ez az önmegváltás, a redempció a Jászkunságban felszámolta a jobbágyságot, és létrehozta az árutermelő paraszti birtokokat. Ferencszállás-puszta területét Kiskunfélegyháza váltotta meg, s továbbra is legelőként hasznosította. A legenda szerint 1791-et írtak, amikor egy pásztor, nyáját az éjjeli órán is legeltetvén egy ismeretlen forrásra bukkant, melynek vizében a nagy fénnyel tündöklő Szűz Mária alakját pillantotta meg. A hír gyorsan terjedt a környéken és sokan jöttek a forráskúthoz a csodát látni, vizéből pedig betegeiknek vittek haza. A hagyomány az eseményt azzal magyarázta, hogy annak idején a falu papja a betörő török csapatok elől a templom előtti forráskútba rejtette az Oltáriszentséget, nehogy a törökök megszentségtelenítsék. Az 1700-as évek végén - mondja egy másik csodás történet - egy béna koldus jött a Szentkúthoz. Ivott a vízből, megmosakodott, s meggyógyult: lába visszanyerte erejét. Mankóit a forrás mellett földbe szúrta, ezek kihajtottak és nagy fává terebélyesedtek. A fákat később a búcsúsok szilánkonként széthordták. Lezsák Sándor, a Magyar Országgyűlés alelnöke wadowicei tölgyfát ültetett Petőfiszállás-Pálosszentkút parkjában II. János Pál pápa boldoggá avatásának emlékére.
II. János Pál pápa boldoggá avatásának emlékére faültetés Petőfiszállás-Pálosszentkúton
Forrás:
petofiszallas.hu
Feltöltő: dragonita
Felhasználói tartalom,
A Propeller.hu felhasználók által feltöltött tartalmakkal pörög. A felhasználók által feltöltött tartalmak nem feltétlenül tükrözik a szerkesztőség álláspontját, ezek valóságtartalmát nem áll módunkban ellenőrizni.
Kapcsolódó cikkek
Népszerű az Interneten
- „Az ötvenes pasik kapósak, de én nőként 40 éves korom óta láthatatlan vagyok.” 10 elgondolkodtató vallomás
- Menczer Tamás: Én is vesztem már össze a feleségemmel, de azt soha nem mondta, hogy meg akarja buktatni a korm...
- Ő jelenleg a világ legszebb és legtökéletesebb nője a tudomány szerint: a 26 éves színésznő párját ritkítja te...
- A főbérlőnek kell a gépeket javíttatnia és a nem beépített bútorokért sem vállal garanciát a Fővárosi Lakásügy...
Itthon
- 2024. May 4., 08:45
Nagy a baj! Azonnal le kellene állítani a gödi akkugyárat
Itthon
- 2024. May 4., 10:19
Fiatal srácokkal izmozik Orbán Viktor – Szabolcsban fitogtatta az erejét
Itthon
- 2024. May 4., 09:48
Menczer Tamás átlát Magyar Péteren, aki mindent kitervelt, az iszonyatos magánéleti fenyegetéseket is
További ajánlatok
Sport
- 2024. May 3., 17:37
Kubatov Gábor elmondta, mi lett "mára hazánk elválaszthatatlan része" – Kitalálja?
Itthon
- 2024. May 3., 06:24
Feje tetejére állt az időjárás – Ismét elő kell venni az esernyőt
Nagyvilág
- 2024. May 2., 23:02
Fia megölésével vádolják az apát – Még a férfi védőügyvédjét is elborzasztja az eset
Új hozzászólás