Amikor valakit a létezésem is zavar

Idén nyáron páran úgy gondolták, hogy tábort rendeznek hozzájuk hasonló érdeklődésű fiataloknak. Sátortábort vidéken, egy kicsi faluban, a természetben fák és virágok között beszélgetős programokkal, bográcsozással, borkóstolással, zenével, társasjátékokkal. A programok a nyári kánikulának megfelelően zajlottak, lassan, megfontoltan, sok lustálkodással, későn keléssel és naptejjel. A sátrat próbáltuk meg először felverni, újonnan vett, szóval ez volt az első alkalom. A nagyját a párom építette, de azt hiszem két gordiuszi csomó átvágásával (képzavar) én is részese lettem a nagy sikernek, amikor végre felhúztuk. Az első beszélgetés, amin részt vettem a párkapcsolatokról szólt, kis csoportokban osztottuk meg a gondolatainkat. Délután strandolás. Strandon lustizás leginkább, kék ég, szivárványszín csúszda. Az első ott töltött napon jött az első hidegzuhany: a telek mellett két nagy darab fickó, és egy másik idősebb, fekete betyárruhás jelenik meg, fényképeznek, videóznak. Ha szeretnéd elolvasni az egész bejegyzést, kérlek kattints az Extra Muros blogra.