Az Európai Unió Bíróságához fordult, és előzetes döntéshozatali eljárást kezdeményezett kedden a Kúria abban az ügyben, amelyet devizahitelesek indítottak az OTP ellen. Az előzetes döntéshozatali eljárás - nevével ellentétben - nem egy végleges, jogerős ítélettel záruló jogi eljárás első lépése az Európai Bíróságon. Azokat az eljárásokat nevezik így, amelyek során valamelyik tagállam igazságszolgáltatási szerve, bírósága, hatósága jogértelmezési kérdéssel fordul az uniós bírósághoz, az értelmezést követően pedig a kérdést feltevő tagállami hatóság, jelen esetben a Kúria annak alapján hoz ítéletet. Az Európai Unió működését szabályozó szerződés értelmében az Európai Bíróság az uniós szerződések és az uniós intézmények, hivatalok, testületek és ügynökségek által hozott döntések értelmezésével kapcsolatban foglalhat állást. A gyakorlat pedig azt mutatja, hogy bár az Európai Bíróság csakis és kizárólag az adott uniós jogszabály értelmezésével kapcsolatban mond véleményt, ezek az...

Forrás: barikad.hu
Feltöltő: Pilóta
Felhasználói tartalom, A Propeller.hu felhasználók által feltöltött tartalmakkal pörög. A felhasználók által feltöltött tartalmak nem feltétlenül tükrözik a szerkesztőség álláspontját, ezek valóságtartalmát nem áll módunkban ellenőrizni.

1 hozzászólásarrow_drop_down_circle

Pilóta
"A legfelsőbb magyar igazságszolgáltatási szerv gyakorlatilag arra vár választ az uniós bíróságtól, hogy az uniós jog alapján vizsgálhatja-e annak tisztességességét, ha a devizahitelek folyósításánál és törlesztésénél a bank különböző árfolyamot alkalmaz miközben a kölcsön felvevője forintban kapta meg a kölcsönt, és forintban is törleszt, illetve van-e jelentősége annak, hogy valójában történt-e átváltás. A Kúria abban a kérdésben is választ vár a luxembourgi uniós bíróságtól, hogy ha egy szerződés tisztességessége megkérdőjelezhető az alapján, hogy a szerződés érthető-e, akkor az érthetőség csak a nyelvtani helyességre vonatkozik, vagy arra is, hogy a hitel felvevőjének a szerződés összefüggéseit is értenie kell. A Kúria azt is szeretné tudni, hogy az Európai Bíróság egy korábbi ítéletét valóban úgy kell-e értelmezni, hogy a bíróság a szerződés feltételeinek egyes tisztességtelennek ítélt részeit akkor sem módosíthatja az ügyfél javára, ha a szerződés a rendelkezés megsemmisítésével teljesíthetetlenné válik; még akkor sem, ha esetleg van olyan magyar törvény, amely a szerződésben így szabályozatlanná váló kérdést tisztázza, rendezi."

Új hozzászólás

Hozzászólás írásához regisztráció szükséges. Regisztráljon vagy használja a belépést!


Még karakter írhatElolvastam és elfogadom a moderálási elveket.