Világ magyar prolijai, egybesüljetek!

Mióta a filiszter úrnak kicsusszant a szája szélin, hogy félmillió az a félmillió, tanakodnak nagyon a magyarok, hogy az most akkor sok-é vagy éppenséggel kevés? Meg hogy ebbe a mai világba jó lesz-é a magyaroknak a világ proletárjaival egyesülniök? Na nem ám, hogy ide tántorognának a meztéllábas hazátlanok az őshaza felűl, oszt itten nagy éhesen egyesülgetnének. Hát a kökénydombi vénusznak a göcsörtös térgye kalácskáját! Azirányba amúgy is csupa barátias despoták regnálnak, akik ráadásként szintén nem komálják az efféle hazafiatlan pajzánkodást. Ezért is barátkozunk diplomácijailag eme despotákkal, nem pedig amaz másikokkal a mi poszlednyij ekonomicseszkaja polítyikánknak a fölindulása végett. Hanem arról vóna mostan a szó, lévén ha mán az újdonatos úniónknak a szekere is arrafele néz, hogy azt a félmillió böcsületös magyart is, hajtja az éhség k