Átlagosan négy évet kell várakoznia ma Magyarországon egy családnak, ha örökbe szeretne fogadni egy gyermeket, ugyanis tízből jó, ha két örökbefogadásra vállalkozó szülő venne magához roma származású gyermeket - írja a keddi Népszabadság.
Forrás:
24.hu
RSS tartalom,
A cikket automatikus RSS rendszer küldte be, amely egy híroldal összes cikkét posztolja a Propeller.hu oldalára. A más híroldalak által feltöltött tartalmak nem feltétlenül tükrözik a szerkesztőség álláspontját, ezek valóságtartalmát nem áll módunkban ellenőrizni.
Megint előre elmondják, hogy ki a rasszista. Pont azok, akikről szó lehetne.
Egy halk kérdés: ha jól értelmezem az első mondatot, sokkal több roma gyerekről mondtak le, mint nem roma gyerekről?
A helyzet persze nem olyan egyszerű, mint ahogy a szokás szerint a döntéshozók látják.
A legtöbben nem szokták nagydobra verni, hogy a gyermek nem saját, azt csak a szűk környezet tudja, az óvoda, iskola, egy későbbi munkatárs nem. A gyerekkel sem igazán közlik, hogy nem ők a vér szerinti szülők. Ezért nem mindegy hogy néz ki a gyermek.
A másik rosszabb, és most persze belőlem is a színtiszta előítélet fog szólni az, hogy milyen képességeket hajlamokat rejt magában a kisbaba.
Egy élő példa a nevelés kontra gének vitához:
Jól szituált, diplomás házaspár örökbefogadott egy pár hónapos babát. Nevelték örömmel szeretetben odafigyeléssel, gondjuk volt mindenre. Az iskolai időszakban rémálommá vált az életük. A gyerek nem hajlandó tanulni, egy szakma megszerzését sem lehet belőle kihajtani. Nem buta, végtelenül lusta, nemtörődöm , és nem lehet rá hatni semmilyen eszközzel. Jártak nevelési tanácsadóban, nem adhatják fel, mert tankötelezettség van. Szinte évente váltanak iskolát, úgy, hogy a gyerek magatartásával nincs gond, csak a tanulmányi előmenetelével.
Nem vigasztalja a szorgalmas szülőket, hogy nem hasonlíthat rájuk, hiszen nem tőlük származik.