N. Kósa: Tankönyvszerű mutyi

Miért éppen a tankönyvügyből lenne botrány? Nem lett a magánnyugdíj-megtakarítások elvételéből, nem lett a dohánypiac állami újraelosztásából sem. Tegyük a kezünket a szívünkre: a nyári szünet közepén, harminc fokban pont a tankönyvmutyi ütné át az ingerküszöböt?

Pedig ami gőzerővel zajlik az orrunk előtt, az éppen ez: mutyi, azaz átláthatatlan, zűrzavaros, de összességében a köznek kárt, valakiknek pedig - többféle - hasznot hozó machináció. A változtatás eleve hazugságra épült, hiszen a Fidesz-kormány központosítási és ellenőrzési mániáján kívül semmi sem indokolta, hogy föl kelljen számolni az alapvetően a szabad kereskedelem által szabályozott, évtizedek alatt működőképessé csiszolódott tankönyvpiacot.

(...) olcsóbb nem lesz a tankönyv, az felettébb valószínű, viszont cserébe a Fidesz-kormány minden más kívánalmának meg fog felelni. Az iskola (tanár, szülő és gyerek), valamint a tankönyvkiadók közé beékelődik az állami terjesztőcég, a Kello. Manipulálja, hogy melyik kiadvány juthat el a tanulókig, és melyik nem, a rendelések alapján pontos nyilvántartással rendelkezik arról, melyik intézményben értik az idők szavát, és melyikben adnak le dafke igényléseket, és amellett, hogy mindebből még meglehetős hasznot is húz, senki más pénzét nem forgatja, csak a családokét.

Ugye, önök sem felejtik el befizetni a Kello által a nyár kellős közepén kiküldött csekkeket, hogy aztán már csak reménykedni kelljen, szeptemberre a tankönyv is ott lesz az iskolában?

N. Kósa Judit írása a NOL.hu-n >>>