Kérem, Kafka a fasorban sincs, Örkény István zokogva átkozza a sorsot haló poraiban, mert nem ma él és alkot, amikor ilyen témák szaladgálnak minden ellenőrzés nélkül a városban, Jaroslav Hasek szelleme meg már nem is szól semmit, csak belengi a hont, és várja, hogy a portrét leszarják a legyek. Kezdjük elérni a valódi, békebeli abszurdot szintben és mélységben, sajnos a közhangulat és az életszínvonal valamint a gazdaság elmarad még a Monarchiától.
Forrás:
gepnarancs.hu
Feltöltő: nocenz_Ura
Felhasználói tartalom,
A Propeller.hu felhasználók által feltöltött tartalmakkal pörög. A felhasználók által feltöltött tartalmak nem feltétlenül tükrözik a szerkesztőség álláspontját, ezek valóságtartalmát nem áll módunkban ellenőrizni.
Új hozzászólás