Így szakad le Magyarország a versenytársaitól

Helyben jár a magyar gazdaság, évtizedek óta nem képes felzárkózni az EU átlagához – nemcsak a GDP, hanem a GNI alapján sem. Nem tud közelebb jutni a magyar gazdaság az uniós átlaghoz, miközben több szomszédos ország is látványos javulást mutatott fel. Ezúttal a Világbank által közölt, egy főre jutó, vásárlóerő-paritáson számított (PPP) bruttó nemzeti jövedelem (GNI) adatokat vetettük össze. A GNI-t használatának előnye, hogy a GDP-vel szemben ez – leegyszerűsítve fogalmazva – kiszűri a külföldi multinacionális vállalatok tevékenységét, viszont a "magyar multikét" figyelembe veszi. (Közgazdaságilag korrektebben fogalmazva a GDP-ből származtatható a GNI, amely a szektorok elsődleges jövedelmének, valamint a rezidens szektorok és a külföld egymás közötti tulajdonosi jövedelemátutalásai, továbbá az EU-tól kapott támogatások és az EU-nak fizetett adók egyenlegének az összege.) A vásárlóerő-paritáson történő összehasonlítással pedig az eltérő árszínvonalakat lehet kiszűrni.