Legalábbis a költségvetési bizottság, amit az ellenzék hívott össze nem tudta meghallgatni a jegybank elnököt, mert Matolcsy György és a Fidesz-KDNP távol maradt a meghallgatástól.
A kormánypárti képviselők távolmaradása miatt nem tudta megtartani az Országgyűlés költségvetési bizottsága hétfőre meghirdetett ülését, amelyen az ellenzék Matolcsy Györgyöt, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnökét szerette volna meghallgatni a jegybank közelmúltban nyilvánosságra került költéseinek ügyében. A kormánypártok és az MNB korábban jelezte: törvénytelennek tartják a testület összehívását.
Burány Sándor, a bizottság szocialista elnöke újságíróknak elmondta, a céljuk az volt, hogy tájékoztatást kérjenek a jegybank közpénzből megvalósított befektetéseiről, azok államháztartásra és államadósságra gyakorolt hatásairól. Emlékeztetett, az elmúlt hetekben került nyilvánosságra, hogy a jegybank közgazdászképzés céljából több mint kétszázmilliárd forintot adott saját alapítványainak, emellett megvásárolta a tiszaroffi kastélyszállót, valamint a budapesti Eiffel Palace irodaházat.
A szocialista politikus közölte, a sikertelen bizottság ülés miatt egyéni képviselői indítványban kezdeményezi, hogy az Állami Számvevőszék (ÁSZ) rendkívüli ellenőrzés keretében vizsgálódjon az MNB-nél. Bejelentette továbbá, hogy a költségvetési bizottság következő ülésére Varga Mihály nemzetgazdasági minisztert hívják el a jegybankot felügyelő állam véleményének meghallgatása érdekében. Schmuck Erzsébet, a költségvetési bizottság LMP-s alelnöke szintén újságíróknak nyilatkozva azt mondta, a testületnek a jegybanktörvény alapján joga van meghívni ülésére az MNB elnökét, ezért nem értik, miért maradt távol Matolcsy György.
Burány Sándor a bizottság összeülésének sikertelensége után arra kérte a testület ellenzéki tagjait, hogy egy informális, de nyilvános megbeszélést tartsanak az MNB májusban megszűnt felügyelő bizottságának két megjelent tagjával, Katona Tamással és Varga Istvánnal. Katona Tamás a bizottság ellenzéki tagjainak elmondta, a jegybank szerinte hibásan értelmezi úgy a jogszabályokat, hogy a rendelkezésére álló nyereséget szabadon felhasználhatja, hiszen az nem az intézmény gazdálkodásából, hanem például a lakosságot és vállalkozásokat terhelő árfolyamkülönbözetekből származik.
Vargai István úgy fogalmazott, az MNB költekezési stílusával és mértékével van baj, szerinte ugyanis a jegybank kizárólag a tevékenységével közvetlenül összefüggő feladatokat ellátó társaságokban szerezhetne tulajdonrészt, minden egyéb gazdasági ügyletéhez az Országgyűlés felhatalmazását is ki kellene kérnie.
Innentől kezdve legális.