Újra nemzetközi érdekcsoportok támadják Magyarországot

Az EMMI szerint nemzetközi érdekcsoportok támadják Magyarországot, ezért ítélte el az egyháztörvényből következő visszáságok miatt Magyarországot, az Emberi Jogok Európai Bírósága.

Az  Emberi Erőforrások Minisztériuma egyházi ügyekért felelős államtitkársága szerint a strasbourgi bíróság keddi, a magyar egyházügyi törvény ügyében hozott döntésében nem vette figyelembe a jogszabályváltozások tartalmát, így az Emberi Jogok Európai Bíróságának (EJEB) döntése beleillik egyes nemzetközi érdekcsoportok Magyarországgal szembeni támadássorozatába – írták az MTI-hez csütörtökön eljuttatott közleményben.

Az EJEB kedden elutasította a magyar kormány fellebbezését a magyar egyházügyi törvényt elmarasztaló április 8-i ítélete ellen. Korábban Magyarországról kilenc kisegyház fordult a bírósághoz azzal a panasszal, hogy sérült a gyülekezési és egyesülési szabadságuk, mivel az új egyházjogi törvény megfosztotta őket egyházi státusuktól. Az áprilisi első fokú ítélet azt is kimondta, hogy az egyházaknak kártérítés jár, de ennek mértékéről a kormánynak és a panaszosoknak kell megegyezniük az ítélet véglegessé válása után. Most kedden ez az ítélet emelkedett jogerőre a fellebbezés elutasítása nyomán.

A bírák azt mondták ki az első fokú ítéletben, hogy a gondolat, a lelkiismeret és a vallás szabadsága tekintetében sérült a magyar államot beperlő vallási közösségek gyülekezési és egyesülési szabadsága azáltal, hogy az új egyházjogi törvény megfosztotta őket egyházi státusuktól.  

Az EMMI szerint nincs itt semmiféle sérülés a vallási szabadságban, hanem szerintük üzleti haszonszerzés a céljük az egyházaknak: "figyelemmel a strasbourgi bírósághoz benyújtott kártérítési kérelmekre, azok jellegéből és mértékéből is megállapítható, hogy az érintetteket itt elsődlegesen üzleti célú haszonszerzés motiválja" – írták.  

Közölte az EMMI, hogy nehezményezik, miszerint a bíróság, miközben elmarasztalta Magyarországot, érdemben nem vette figyelembe az egyházi törvény módosítását, amelyet időközben az Alkotmánybíróság sem kifogásolt.