Az Oroszország elleni szankció volt az ütköző pont Orbán és Merkel között

Angela Merkel tegnapi látogatásából leginkább az illiberális állam kritikája maradt meg, pedig számos más kérdésben is eltérő álláspontot képviselt, mint a magyar miniszterelnök. Bár a jobboldali média már hónapok óta hangsúlyozza, hogy Merkel és Orbán egyetért az orosz kapcsolat kérdésében, tegnap világosan kiderült ez nincs így. De Merkel kemény kritikát adott a magyarországi demokrácia állapotáról is. Fotó: cink.hu Demokrácia, civilek, médiaBár Orbán Viktor a sajtótájékoztatón, és a Fidesz politikusai nyilatkozatokban sem reagáltak a demokráciát ért merkeli kritikákra, ezek jelentősek voltak, és erősen ellentmondtak a Fidesz retorikájának. Merkel többször is megemlítette, hogy egy demokráciában nem fenyegetik a sajtót, az ellenzéki véleményeket nem hagyják figyelmen kívül, és nem támadják a civileket. A német kormányfő konkrétan ki is mondta: a civilek nem külföldi ügynökök. Kérdésre válaszolva pedig elmondta, Orbán szerint nincs baj a magyarországi média állapotával, erre ő nem lát rá, de jelezte, a média szabadsága, és a civilek által gyakorolt kontroll nagyon fontos. Orosz szankciók kérdéseEz volt a másik kérdés, amiről Orbán és a fideszes értékelések nem is beszéltek. Pedig Merkel nagyon keményen többször is hitet tett az orosz szankciók szükségessége mellett. Sőt, a békés diplomáciai rendezés feltételeként állította be a szankciókat. Ezt a pontot azért fontos megemlíteni, mert Orbán már egy éve, a szankciók bevezetése után két héttel azt mondta, hogy azok sikertelenek lesznek, és ebben a kérdésben azóta se változott a magyar külpolitika álláspontja. Egy hónap múlva március végén viszont az EU dönteni fog a szankciók kérdésében, amelyek folytatását egyetlen állam vétója is megakadályozhatja. Orosz gazdasági kapcsolatokEddig az volt a Fidesz legfontosabb állítása, amellyel külpolitikáját igazolta, hogy Merkel is folytat gazdasági tárgyalásokat Putyinnal és Oroszországgal. Annyira, hogy az első teljesen véletlenül az MTV-nek jutó kérdés is arról szólt, Merkel támogatja-e az eurázsiai gazdasági unió tervét. Ellenben tegnap Merkel világosan elmondta, számára is fontos az orosz gazdasági kapcsolat, és hosszú távon szeretné is egy európai gazdasági unió kialakítását, de ennek előfeltétele az EU és Oroszország közötti, és kiemelten az ukrajnai konfliktus rendezése. Ez lényegesen eltért Orbán válaszától, aki ezzel szemben elmondta, nem tud elképzelni olyan európai gazdaságot, amely nélkülözi az orosz piacot és nyersanyag-készletet. Az is fontos különbség volt, amikor Orbán elmagyarázta, Magyarország különleges helyzetben van az orosz gáz felhasználást tekintve, amire Merkel azzal vágott vissza, nemcsak Magyarországnak létfontosságú az orosz gáz, Németország például gázfogyasztása 30%-át orosz gázból fedezi. Magyarországnak nincs kiemelt státusza ezen a téren. Ezzel utalt arra is, hogy elfogadhatatlan a magyar különút a szankció kérdésében. Illiberális demokrácia Ez volt a legláthatóbb összecsapás. Merkel egy kérdésre kifejtette, hogy számára egy demokrácia nem lehet más, mint liberális, és értelmezni se tudja az illiberális demokrácia szóösszetételt. Amire Orbán azzal válaszolt, egyetlen ideológia, így a liberális se privilegizálhatja a demokráciát. Ahogy körülbelül mindenhol megmutatták, Merkel arca mindent elárult Orbán válaszáról alkotott véleményéről. Összességében megállapíthatjuk, egyetlen pont volt, amiben Orbán és Merkel egyetértett, az pedig a német és magyar gazdasági kapcsolatok erősítésének kérdése. Minden más, a találkozó szempontjából létfontosságú témában Magyarország álláspontja eltér a német állásponttól. Két hét múlva pedig Putyin érkezik Magyarországra, kérdéses, hogy ott vajon nagyobb lesz-e az egyetértés, és kérdéses az is, a márciusban esedékes szankciók megszavazásakor mit fog tenni a kormány. Putyin látogatásakor, febrrár 16-án tüntetés lesz Putyin: nyet! - Európa: igen! címmel, Magyarország putyinizálodása ellen. Részletek a linken: https://www.facebook.com/events/1516327451976724/